Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. január - Civitas Europica Centralis
2014-01-11
A PDL beadványában úgy vélte: a helyi autonómia alkotmányos elvét sérti a decentralizációs törvény, amely álláspontjuk szerint túl sok hatáskört ad a megyei tanácsoknak ahelyett, hogy a döntéseket a helyi önkormányzatok szintjére utálná. Az ellenzéki párt másik kifogása arra vonatkozott, hogy a jogszabály megkérdőjelezi az állam egységes jellegét, holott az alkotmány nem szövetségi, hanem egységes államként határozza meg Romániát. A PDL és Traian Basescu államfő szerint a decentralizációs jogszabállyal nem a döntéshozatalt akarta közelebb vinni az állampolgárokhoz, hanem a megyei "kiskirályok" forrásait és hatalmát próbálta növelni a jövő évi választásokra készülő szociálliberális kormány. Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes meglepőnek nevezte az alkotmánybíróság döntését. "Ha a törvény egésze alkotmányellenes, ezt úgy lehet értelmezni, hogy Romániának nincs joga a decentralizálnia magát, mint ahogy más európai államokban történik" - mondta a jogszabály kidolgozója. Dragnea szerint a bukaresti kormány csak az indoklás közzététele után tud érdemben reagálni a helyzetre. vissza vissza A szlovákiai magyar politika megújításáról tárgyaltak Pozsonyban Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2014. január 10., péntek (MTI) - A rendszerváltás óta eltelt időszak szlovákiai magyar politikájának megújításáról, a szlovák-magyar viszony alakulásáról és a felvidéki magyar érdekképviselet által megrajzolható jövőképről beszéltek annak a szakmai konferenciának a résztvevői, amelyet a Pro Futuro Hungarica polgári társulás szervezésében tartottak pénteken Pozsonyban. A rendezvény házigazdája Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) volt elnöke, jelenlegi elnökségi tagja volt. Bevezető beszédében a rendszerváltás óta eltelt éveket összegezte. Elmondta: az országban 1989 után a legnagyobb újdonságok közé tartozott a magyar pártok létrejötte majd azok egyesülése. Csáky Pál az 1995-ben kötött magyar-szlovák alapszerződésre utalva rámutatott: a múlt évszázad kilencvenes éveiben volt olyan időszak, amikor a két kormányzat kihagyta a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletét az őt érintő ügyekről szóló egyeztetésből. "Akkor a felvidéki magyarságot nem csupán Meciar kormánya verte át, hanem ennél jóval nagyobb mértékben az akkori Horn kormány is" - szögezte le. Miroslav Kusy szlovák politológus előadásában rámutatott: bár a magyar közösség súlya Szlovákia létrejötte után megháromszorozódott (addig a lakosság 4 százalékát, később pedig már 12 százalékát tette ki), mégsem élvezhette ennek előnyeit. A szakértő felidézte az első szlovák kormányzatok idején történt eseményeket, amelyek a "nemzetállam kiépítését" szolgálták, így a szlovák államnyelvtörvényt, akárcsak az újfajta közigazgatási felosztást, amely a magyar közösség arányát minden közigazgatási egységben csökkentette. "A meciari korszak hatalmi politikájának több intézkedése egyértelműen a Szlovákiában élő magyarok erőszakos asszimilációját szolgálta" - szögezte le. Öllös László politológus hangsúlyozta: a szlovákiai politikában rögzült az a nézet, miszerint az országban élő magyarság megtartására irányuló lépések az "ország szétverését" eredményezik. Szerinte a szlovák alkotmány "mi, a szlovák nemzet" szavakkal kezdődő preambulumának szelleme máig él a szlovák politikában. Ennek bizonyítéka volt Robert Fico szlovák kormányfőnek a Matica Slovenská kulturális szervezet nagygyűlésén tavaly elmondott beszéde, amelyben gyakorlatilag másodrangú állampolgárnak nevezte az ország nem szlovák nemzetiségű polgárait- emlékeztetett a politológus, hozzátéve azt is, hogy a szlovák ellenzék erre a kijelentésre nem reagált érdemben. Az előadások utáni hozzászólások közös mondanivalója az volt, hogy az autonómia nem cél, hanem eszköz kell, hogy legyen a felvidéki magyarság megmaradásához. vissza vissza Kelemen Hunor: A román alkotmánybíróság határozata azt üzenheti, nem lehet átruházni a helyi közösségekre döntési jogköröket Bukarest, 2014. január 10., péntek (MTI) - A román alkotmánybíróság egyhangú döntése - amellyel az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a decentralizációs törvényt - azt sejteti, hogy Romániában nem lehet újragondolni a központosított államszerkezetet, és nem lehet a helyi közösségekre átruházni döntési jogköröket jelentette ki pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A politikus az MTI-nek elmondta: érdemben és részletesen csak az alkotmánybírósági döntés indoklása ismeretében nyilatkozhat a taláros testület határozatáról, de első látásra furcsának tűnik, hogy az alkotmánybírók egyhangúlag nyilvánították alkotmányellenesnek a jogszabályt. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-01-11. 16
