Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. január - Civitas Europica Centralis
2014-01-10
Varga szerint nem reális, hogy 2020 előtt Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Mint fogalmazott, ennek matematikai okai is vannak. "A tárgyalási folyamat 4-7 évet vesz igénybe, attól függően, hogy egy-egy ország milyen gyorsan tudja ezt végigcsinálni. Szerbia biztosan nem a leggyorsabban teljesítő országok közé fog tartozni. A tárgyalások után következik még egy körülbelül kétéves ratifikációs folyamat, amikor a csatlakozási szerződést minden uniós tagállam parlamentje, valamint az Európai Parlament és a szerb képviselőház is jóváhagyja. Csak ezután következhet a teljes jogú uniós tagság" - magyarázta a vajdasági magyar politikus. Egyetlen oka van annak, miért éppen most hagyták jóvá Belgrád uniós csatlakozási kérelmét, mégpedig a Koszovóval való viszony normalizálása - tette hozzá. Mint mondta: "Az EU azt méltányolta, hogy a koszovói kérdéshez Szerbia végre úgy állt hozzá, hogy a tárgyalóasztalnál valóban megpróbált megegyezni a koszovói albánokkal, és nem arról beszélt, hogy mi az, amit nem akar." Magyarázatként hozzáfűzte: "Amikor 2012 tavaszán tagjelöltté vált Szerbia, a döntést tartalmazó dokumentumban világosan szerepelt, hogy egyetlen feltétele van a csatlakozási tárgyalások megkezdésének, az pedig a Koszovóval való viszony normalizálása". Koszovó 2008-as, egyoldalúan kikiáltott függetlenségét Szerbia még mindig nem ismeri el, a tavaly áprilisi, uniós közvetítéssel kidolgozott megállapodás - amelyben Belgrád vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét, valamint felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert ÉszakKoszovóban, Pristina pedig azt, hogy helyhatósági választásokat ír ki Koszovó egész területén - előrelépésnek számít a viszony normalizálásában. Varga szerint ez volt az a döntő momentum, aminek köszönhetően megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások január 21-én. Varga László arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan témák - például az igazságügy, az emberi és kisebbségi jogok, a rendőrség, a határőrség, az illegális bevándorlók kérdése - amelyek viszont a koszovói kérdés mellett a jövőben képezik majd fontos pontját a csatlakozási tárgyalásoknak. Rámutatott arra, hogy az Európai Unió, "tanulva a korábbi tapasztalatokból", új megközelítést alkalmaz Szerbia és Montenegró esetében. "Ennek a lényege az, hogy a legnehezebb tárgyalási fejezetekkel indulnak az egyeztetések. Ezek éveket is igénybe vehetnek, és a teljes csatlakozási folyamat során nyitva állnak" - taglalta Varga. Hozzáfűzte még, hogy "most nincs olyan közhangulat az Európai Unióban, hogy +erőszakkal+ kellene bármelyik országot az Európai Unióhoz csatlakoztatni. A román, a bolgár, de részben a horvát példa is arról szól, hogy nem teljesen felkészült országok csatlakozhattak, elsősorban politikai okokból. Szerbia esetében ez nem következik be" zárta szavait a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese. vissza vissza Martonyi: a Külügyminisztérium együttműködik az ORÖ-vel Budapest, 2014. január 9., csütörtök (MTI) - A Külügyminisztérium együttműködik az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ), így a külpolitikának is egyre inkább részévé válhat a társadalmi felzárkóztatás - mondta Martonyi János csütörtökön. A külügyminiszter és Farkas Flórián, az ORÖ elnöke együttműködési megállapodást írt alá, és az ezt követő sajtótájékoztatón Martonyi János kiemelte: a megállapodás részeként igyekeznek megteremteni a feltételeit annak is, hogy a jövőben egyre több roma munkatársat foglalkoztathassanak a külpolitikában. Emlékeztetett: 2011-ben a magyar EU-elnökség kezdeményezte az európai romastratégia kidolgozását, majd az EU tagállamai nemzeti stratégiákat hoztak létre. Emellett a kormány és az ORÖ 2011-ben keretmegállapodást kötött - idézte fel. A tárcavezető elmondta: Farkas Flórián kezdeményezése, hogy ezt a keretmegállapodást a külpolitikai és a külképviseleti tevékenységben is alkalmazzák, mivel ez a terület is fontos eleme a társadalmi felzárkóztatásnak, a roma közösség integrációjának. Úgy vélte, a jelenlegi feladat az, hogy a most megkötött megállapodást kitöltsék tartalommal. Ugyanakkor már most is ismert néhány eleme ennek az együttműködésnek: például a Külügyminisztérium segíti az ORÖ brüsszeli képviselőjének munkáját, valamint támogatja az ORÖ-t egy nemzetközi konferencia megszervezésében a nemzetközi tapasztalatok átadásáról - magyarázta. Hozzátette: megvizsgálják, hogyan lehet az ORÖ-t jobban bevonni a külképviseletek munkájába. Farkas Flórián hangsúlyozta: a cigányság integrációja összeurópai kérdés, és az ezen a területen elért magyar eredményeket be kell mutatni más európai országoknak is. Úgy látja, a magyar cigánypolitika modellépítő. Értékei között említette a kisebbségi önkormányzati képviseletet, hiszen - mint mondta -, csak úgy lehet hiteles a kisebbségek képviselete, ha a közösség tagjai maguk választhatják meg képviselőiket. Farkas Flórián szerint eljött az ideje annak, hogy továbbadják a magyarországi cigánypolitika értékeit, ezzel is segítve az uniós tagállamok cigányságának a sorsát. Mivel 10-12 millió cigány él ma Európában, ez rendkívül fontos kérdés - tette hozzá. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-01-10. 15
