Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .n et/ admin@cecid.net 20131107 . 17 Rétvári: a Benesdekrétumok ellentétesek az EU jogával Budapest, 2013. n ovember 6., szerda (MTI) - Rétvári Bence igazságügyi államtitkár szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményez ő 1945ös Benesdekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja azokat. A kere szténydemokrata politikus el ő adása a KDNP és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén hangzott el Budapesten, szerdán. Az államtitkár más hivatalos elfoglaltsága miatt nem volt jelen a rendezvényen, el ő adását felolvasták. Rétvári Bence úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttm ű ködést. Az 1945ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletb ő l 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig els ő dleg esen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt. A magyar és német nemzetiség ű eket többek között megfosztották állampolgárságuktól, befagyasztották bankbetétjeiket, az állami alkalmazottakat elbocsátották, a hallgatókat kizárták az egyetemekr ő l . A csehszlovákiai kisebbségek elleni támadássorozat része volt a gróf Esterházy János elleni per, melyben fasizmussal való együttm ű ködés miatt hoztak halálos ítéletet - melyet életfogytiglanra változtattak - miközben korábban éppen Esterházy volt az egyet len, aki a szlovák parlamentben tiltakozott a zsidók deportálása ellen - derült ki Rétvári Bence el ő adásából. Az államtitkár szerint ideje, hogy a Benesdekrétumok "a történelem szemétdombjára kerüljenek". Horváth Attila jogtörténész el ő adásában besz élt arról, hogy a Benesdekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztását is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését, de ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is , hogy a felvidéki magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába. Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer háborús b ű nöst találtak a felvidéki magyarok körében - ez egész Európában példátlan arány - az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra - ismertette a szakember. Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovákmagyar lakosságcserére, melynek keretében több mint 70 ezer, jobb á ra módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyaror szágról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak - mondta Horváth Attila. Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenl ő lett a d iktatúrában, ám valójában a felvidéki magyarok ezután kett ő s elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta ő ket. Bár Szlovákia az EU tagja, ott még sem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benesdekrétumokat nem lehet megsz ű ntnek tekinteni és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért - f ű zte hozzá Horváth Attila. v v i i s s s s z z a a Diaszpóra tanács - Történelmi siker az egyszer ű sített honosítási eljárás Budapest, 201 3. november 6., szerda (MTI) - A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai az egyetemes magyarság történelmi sikereként értékelik az egyszer ű sített honosítási eljárást, amelynek köszönhet ő en az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egyesült - áll a testület szerdai ülését követ ő en kiadott zárónyilatkozatban. A szöveg szerint kiemelten fontos eredménynek nevezték a magyar állampolgárság megállapítására irányuló eljárás egyszer ű sítését. Hangsúlyozzák, hogy tagjaik munkájuk során segítik a pontos és hiteles információk eljuttatását az érdekeltekhez. Emellett üdvözölték, hogy az Országgy ű lés tavaly novemberben úgy módosította a választójogi törvényt, hogy a magyar állampolgársággal rendelkez ő külhoni magyarok is részt vehessenek a magyarországi választásokon. Ezzel összefüggésben fontos feladatnak tartják, hogy a külhoni magyar állampolgárok széleskör ű tájékoztatást kapjanak a sikeres regisztráció, valamint a minél nagyobb választási részvétel érdekében.
