Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-13
K ISEBBSÉ GI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131113 . 16 Megnyitná a megyei felosztás kérdését a szlovák kormány Starovic Tibor , az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2013. november 12., kedd (MTI) - A megyei választások második fordulója után meg kívánja nyitni a megyei felosztás kérdését a szlovák kormány, amely a jelenlegi 8 megyés közigazgatási modell helyett 3+1 kerületes f elosztást vezetne be. A 3+1 kerületes közigazgatási modell a nyugat, közép- és keletszlovákiai kerületek, valamint a pozsonyi kerület kialakításával számol, és ez részleges visszatérést jelentene a korábbi, 2001ig használt felosztáshoz, amikor Szlo vákia közigazgatási szempontból három kerületre oszlott. A kormány ezen elképzelésér ő l Robert Fico miniszterelnök már a megyei választások el ő tt említést tett, majd azt a megyei választások els ő fordulója után televíziós vitam ű sorokban és a pozsonyi sajtób an kormánytagok többször is meger ő sítették. A kormány elképzelésének részét képezi az a változtatás is, amely szerint a jöv ő ben csökkentenék a megyei, illetve a 3+1es modell bevezetése esetén kerületi képvisel ő k számát is. Robert Kalinák belügyminiszt er ezzel kapcsolatban a Sme cím ű szlovák napilapnak nyilatkozva azt mondta: azt tartanák jónak, ha járásonként egy képvisel ő jutna a megyei képvisel ő testületekbe. Ez lényegesen kevesebb megyei, illetve kerületi képvisel ő t jelentene a jelenleginél, Szlováki ában ugyanis jelenleg 79 járás van, a megyei képvisel ő testületek viszont 408 tagot számlálnak. A jelenlegi, nyolcmegyés közigazgatási rendszert 2001ben az els ő Dzurinda kabinet idején hagyták jóvá, az 2002ben került bevezetésre. A nyolcmegyés közigaz gatási felosztás rendkívüli vitákat váltott ki a kormányon belül és kívül egyaránt, annak elfogadása kis híján a Dzurindakormány széteséséhez vezetett. Ennek oka az volt, hogy az akkori Magyar Koalíció Pártja olyan 12 megyés felosztást szeretett volna elf ogadtatni, amelyben a megyék egyike a többségében magyarok lakta Csallóközt, Mátyusföldet és az Ipolymentét egyesítette volna, s a komáromi vagy a Dunamenti megye megnevezéssel jött volna létre. Ez a magyar megye alapot adhatott volna a felvidéki magyarsá g jöv ő beni autonómiatörekvéseihez is. Az MKP 12 megyés közigazgatási modelljét a Dzurindakormány szlovák pártjai elutasították, s elfogadták a 8 megyés modellt. Ekkor hónapokig tartó kormányválság alakult ki, a magyar párt a kormánykoalícióból való ki lépését helyezte kilátásba, végül mégsem tette meg azt. A 8 megyés közigazgatási rendszernek a magyar megye létrehozásának elmaradása mellett az is negatív következménye volt, hogy az úgy osztotta fel az országot, hogy jelenleg egy szlovákiai megyében sinc s többségben a magyar lakosság. A szlovák kormánynak a 3+1 kerületes közigazgatási modell bevezetését vázoló terveit az ellenzéki pártok jelent ő s része nem tartja jónak, és azt központosító törekvésnek értékeli. Az elképzelés kapcsán határozottan eluta sító álláspontot fogalmazott meg a felvidéki magyarság politikai érdekképviselete is. Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a téma kapcsán az MTInek azt mondta: a 3+1es modellt elutasítják, mert az a felvidéki magyarság szempontjáb ól még rosszabb lenne, mint a jelenlegi 8 megyés közigazgatási rendszer. Kifejtette: tovább romlanának magyar szempontból a nemzetiségi arányok, vagyis még alacsonyabb lenne a magyar lakosságnak az összlakossághoz viszonyított aránya az új kerületekben. Rá mutatott: a természetes régiók mentén kellene kialakítani a közigazgatási felosztást, s a megyerendszer kérdésének megnyitása lehet ő séget ad arra, hogy erre ráirányítsák a figyelmet. "Nem az a fontos, hány megye lesz, hanem az, hogy azok határai a természe tes régiókat kövessék" - szögezte le az MKP politikusa, hozzátéve: továbbra is fontosnak tartják a Dunamenti megye létrehozását és Gömör, illetve Ungvidék természetes régióinak rendezését is. A téma kapcsán hasonlóképpen vélekedik Bugár Béla, a MostHí d szlovákmagyar párt elnöke is, aki azt mondta: elutasítják a kormánypárt 3+1es modelljét, mivel amögött központosító törekvéseket látnak, s az nem állna a Szlovákiában él ő magyarság érdekében sem. Kifejtette: a korábban vázolt 12 megyés felosztást tarta nák járható útnak, ám nem a megyék számát tartják els ő dlegesnek, hanem azt, hogy a természetes régiók mentén alakuljanak ki a megyék határai. v v i i s s s s z z a a Berényi: Bugár elutasította a pártelnöki találkozót Starovic Tibor, az MT I tudósítója jelenti: Pozsony, 2013. november 12., kedd (MTI) - Elutasította a MostHíd és a Magyar Közösség Pártja (MKP) közötti elnöki szint ű találkozót Bugár Béla, a szlovákmagyar párt elnöke kedden - mondta az MTInek Berényi
