Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 1 0.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131109 . 13 em berre mégis károsan hatnak hirtelen fellép ő allergiás rohamok, viszketegség vagy más gyulladásos tünetek által. Napjaink egyik legelterjedtebb allergiája a magyar ok ellen megnyilvánuló hiperér zékenység, a magyarallergia. Ez a betegség az erdélyi r omán lakosságot sújtja leginkább, de számtalan ókirályságbeli patol ógiás esettel is találkozhattunk már …” Ferencz Zsombor (Központ) ? ? Nacionalista provokáció kontra kiemelked ő nemzetépít ő gesztus? – „ Közvetlenül a rendszerváltás után a nemzetben gondolkodó magyarok többsége még komolyan vette azok érvelését, akik arra intettek, hogy „meggy ő zéssel” kell próbálkozni az erdélyi magyar érdekek érvényesí tésében, nem tüntetéssel. Hogy el ő bb demokráciát kell teremteni Romániában, s majd utána jöhetünk el ő mi, magyarok sajátos nemzeti követeléseinkkel. Ha viszont megnézzük, hogy kik voltak ő k, azt látjuk: kevés kivétellel épp azok, akik képesek voltak az ell enszavazat nélkül elfogadott Kolozsvári (autonómia)nyilatkozat ellen támadni, s annak visszavonását követelni 1992 novemberében. De ő k léptek fel 1997 elején a Bolyai egyetem megteremtésének ugyancsak konszenzusos nemzetstratégiai követelése ellen. Szerin tük Wass Albert „immorális”, „gy ű lölköd ő” és „ízléstelen” írásai „ellenségképz ő sztereotípiákat teremtenek újra”, akiknek Nyir ő fasiszta, akik számára giccs a csíksomlyói búcsú és az István, a király – leszámítva, gondolom, az Alföldiféle verziót. Anyaors zági elvbarátaik léptek fel a kollektív jogok ellen a kilencvenes években, máig ő rzök egy fénymásolatot, amelynek eredetijét az SZDSZ terjesztette be a Liberális Internacionálé 1995 végi gy ű lésén, amelyben a kollektív jogok helyett az egyéni jogok hangsúly ozását szorgalmazzák – e tényt egyébként simán letagadták az ügyb ő l kiinduló sajtópolémiában. Megpróbálták elméletileg megmagyarázni, hogy nem kell foglalkozni a kollektív jogokkal, mert azok „alanya” meghatározhatatlan, ő k forgalmazták a „republikánus”, a z anyaországtól elszakított magyar nemzeti közösségekt ő l elszakított magyarokat a nemzeti közösségb ő l „kidefiniáló” nemzetfogalmat az „etnicista” kultúrnemzet fogalmával szemben …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló) ? ? Vörös Dani színeváltozásai – „ Egykor, nem is olyan régen, arra vágytunk, hogy nyugati irányba elhagyhassuk az országot. Ha nem is örökre, de legalább kicsit, hadd szippantsunk bele a Nyugat szabad leveg ő jébe. A Szabad Európa Rádióból azonban nemcsak a Mariahilfer Strasse bódító hangulata recsegett be otthonainkba, hanem a szabad szellem, a kritikus gondolkodás, a kommunizmus kíméletlen ostorozása is. Olyan volt, mint egy álom. Hasonló csatornákon értesültünk a nyugati baloldali mozgalmak lényegér ő l is, hiszen az er ő sen sz ű r ő romániai sajtóból legfeljebb a kommunizmus megállíthatatlan nyugati térhódításáról szerezhettünk tudomást. Abban pedig a hazai ismeretében pillanatig sem hittünk. Így volt a párizsi diáklázadások es etében is, amelyr ő l lassacskán kiderült, hogy jóval közelebb volt az anarchiához, mint a vegytisztáságában is elfogadhatatlan nyugati balossághoz. Daniel CohnBendit nevét akkoriban hallottam el ő ször. A nanterrei egyetem, majd a Sorbonne elfoglalásakor mé g egyfajta h ő si nimbusz lengte körül a látványos szereplései, vörös haja és radikális politikai nézetei miatt „Dany le rouge”, vagyis Vörös Daniként emlegetett forradalmárt. A ’68as diákmozgalmak fotóikonja lett az a néhány fénykép, amin kihívó szemtelens éggel mosolyog az ő t körülvev ő , rohamsisakos rend ő rökre. A „marxista anarchista” akkoriban egyetértett Marxnak a kapitalista társadalomról írt elemzésével, de politikai megoldási javaslataival nem, s azt a nézetét külön a javára írtuk, miszerint a kommunis ta mozgalom új társadalom helyett csak új önkényuralmat hozott létre …” Csinta Samu ( Erdélyi Napló) ? ? Hungarikum a célkeresztben – „ A Hungarikumtörvény megalkotása racionális döntés volt, ezt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy kis régiónkban is több írásban támadják azokat az
