Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131102 . 13 ? ? A Barabásiszám boldog csökkenése – „ Tulajdonképpen bárki lehet egy hálózat középpontja” – mo ndja Barabási AlbertLászló , aztán megköszöni a figyelmet, a kolozsvári Egyetemiek Háza Auditorium Maximuma pedig tapsolni kezd. Az el ő adás el ő tt egy ismer ő ssel beszélgetek (mellette kapok ül ő helyet), és azt meséli, megpróbálta elolvasni a Villanások cím ű könyvet, de nem sikerült: annyira pesszimista látásmódba és leend ő valóságba, magyarán olyan sötét negatív utópiába ütközött, hogy kénytelen volt letenni. Ez a mondat azonban, amelyet idéztem, minden, csak nem pesszimista – nagyon felviszi az utolsó leütés t, ha szabad ilyen képzavarral élnem. Mintha Barabási megfogadta volna Nádas Péter Helen cím ű esszéjének zárását: „Végezetül valami jót is kéne mondanom. Rögeszmés ember vagyok.” És mond is egy jót a végén, hogy léphessen mindenki tovább. El ő ször látomhal lgatom él ő ben, eddig csak a televízióból ismertem, de így is magával ragad. Laza, könnyed, jó humorú ember, és azon csodálkozom, mennyire magával vitte a székelységét. Nem abba a poros diskurzusba szeretnék belesüppedni, amely szerint néhányan bezzeg elhag yják, csak a tényt állapítom meg: miközben az rjei teljesen amerikanizálódtak, azt mondja: „kapcsolódnak hozzuk”, szóval a vonzatot teljesen úgy ejti, ahogy Csíkkarcfalván ejtette egykor …” Demény Péter (Maszol.ro) ? ? Rémiszt ő remekm ű – „ Egyre biztosabb, hogy Borbély Szilárd kisregénye nem csupán az éve, de az utóbbi id ő k egyik kiugró teljesítménye. Err ő l árulkodott a Magyar Narancs 11es listája is, amelynek élén végzett toronymagasan. Amióta a lista készül még senki sem „nyerte meg” ilyen fölénnyel a kritikusok pontszámai alapján (négy m ű vet rangsorolnak) felálló lajstromot. S bár ez nyilvánvalóan játék (hogyan is lehetne pontozni igencsak eltér ő m ű veket?), mégiscsak jelez valamit. Szerbhorváth György például így nyilatkozott a Nincstelenek kapcsán: „Aki nem olvassa el, azzal én nehezen fogok tudni szót érteni, ha a közelmúlt vagy ha akár a jelen Magyarországáról akarunk beszélgetni. Dumálhatunk, de egymást m egérteni aligha fogjuk.” Ha nem is gondolom ezt így, ennyire radikálisan, bizonyos szempontból mégis egyet tudok érteni. Alapjában véve nem a szegények, a nincstelenek nagy könyve ez, hiszen róluk azért már Tar Sándor vagy Illyés Gyula kapcsán is tudtunk e ztazt, csak most el ő bbi humora és utóbbi szociográfiai megközelítése nélkül tárul fel ez a világ. Bár e tekintetben is rettent ő en felkavaró alkotás a Nincstelenek, de ha csak ez lenne, még talán hihetnénk annak, amit Térey János mond a mélyszegénység , min t téma kapcsán. Sokan bizony gyakran és a hatásvadászat vétségében elmarasztalhatóan élnek vissza a témával …” Papp Sándor Zsigmond (Maszol.ro) ? ? Bakk Miklós : óriási igény van a román médiában magyar közéleti információk iránt – A napokban indult el a Mensura Transylvanica politikai elemz ő csoport román nyelv ű portálja. Ennek apropóján Bakk Miklós politológus, a csoport munkatársa válaszolt az ittHON.ma kérdéseire. A többi között szó esett az elemz ő cs oport tevékenységé r ő l, céljairól, valamint az autonómiaküzdelmekr ő l is – „… A politikai elemz ő kerülje a nagy szavakat ! Most mégis azt mondom, hogy a székelyföldi menetelés jelent ő s esemény volt, mert a demobilizáltság hosszú évtizede után bizonyította be, hogy a mobilizációs potenciál tekintetében nem áll olyan rosszul a székelyföldi társadalom. Csupán tudni kell a célt a megfelel ő pillanatban, megfelel ő módon megfogalmazni, és kialakítani a megfelel ő együttm ű ködést a legfontosabb székelyföldi politikai ak torok között. Mindaddig, míg az RMDSZ a politikai képviselet monopóliumával rendelkezett, érdeke volt a demobilizáltság fenntartása, két szempontból is. Egyrészt versenytársa, kihívója csak a mobilizált társadalmi közegben tudott volna létrejönni, másrészt a demobilizáltság fenntartása nagyobb súlyt biztosított számára a román pártok között, hiszen az egyetlen legitim képviselet imázsának a fenntartása növelte az úgynevezett koalíciós potenciálját, vagyis azt, hogy a többi romániai pártnak számolnia kell ve le a koalíciók megalkotásánál. A Markókorszak
