Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130703 . 20 bizonygatva, hogy van lehetőség arra, hogy megtartsuk az egyesült Európát, ők azonban, sajnos, nem eléggé hangos ak…” (Szabadság) ? ? Szinuszgörbe – „ Néhány éve Tomáš Strážay elemző a színuszgörbéhez hasonlította a szlovák – magyar kapcsolatok alakulását: feszült helyzetek és viszonylag ny ugodtabb időszakok követik egymást, de egyáltalán nem lehet beszélni kimondottan jó, baráti kapcsolatról”. Most éppen egy nyugodtabb időszakot élünk – a kérdés csak az, meddig tart ki. Robert Fico és néhány minisztere tegnap Budapesten tárgyalt Orbán Vikto rral és a magyar kormány képviselőivel. Természetesen örvendetes és nagyra becsülendő, hogy a két kormány képviselői találkoznak, és közös dolgainkról tárgyalnak, mint például „a közös határon átvezető komplex közösségi közlekedés fejlesztése”. Mégis irrac ionálisnak tűnik az az elképzelés, hogy a két kormány viszonya ezentúl csakis jó és még jobb lesz. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis egyértelmű, hogy a két ország politikusai számára a jószomszédi viszony nem cél, hanem csupán az éppen aktuális napi politika eszköze. A 2008 és 2010 közti időszak volt az egyik, amikor ez a legbrutálisabban jelentkezett. 2009 májusában, az európai parlamenti választásokat megelőző kampányban Orbán Viktor egy Esztergomban elmondott beszédében kijelentette, a szlovák iai EPválasztásoknak az az egyik tétje, hogy hány magyar képviselő fogja Brüsszelben a Kárpátmedencei magyarok érdekeit védeni. Túl magas labda volt ez Ficónak ahhoz, hogy ne üsse le, azonnal rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, ahol rendkívül milit áns hangnemben ítélték el Orbán megnyilatkozását. És Fico nem állt meg itt. Amikor Orbán hatalomra került, a szlovák kormányfő a francia ? ? Le Figarónak azt nyilatkozta, a két ország között értékrendbeli konfliktus van, a szlovák kormány „egyértelműen az ant ifasiszta hagyományok követője, melyek itteni megtestesítője a szlovák nemzeti felkelés”, s egy olyan országgal áll szemben, „ahova visszalopakodik a revizionizmus és a barna pestis, a fasizmus”. Néhány év elteltével, a jelenlegi nyugodtabb időszakban szin te hihetetlennek tűnnek az efféle nyilatkozatok, de hát a tény az, hogy elhangzottak. Elhangzottak, mégpedig akkor, amikor megfelelő eszközt jelentettek a választási siker eléréséhez …” Marián Leško (Új Szó) H H i i s s t t ó ó r r i i a a ? ? Ahogyan Magyarország fejlődött és nem fejlődött – A XX. század Magyarországát több megközelítésben illusztrálhatjuk, a társadalmi, a politikai változások vagy a gazdasági fejlődés tükrében. Romsics Ignác történész kolozsvári előadásában ez utóbbi mellett döntött, amikor a bruttó hazai össztermék változásait vette figyelembe. Szavait Kustán Magyari Attila jegyezte le – „… Trianon és előny ei – 1870 és a trianoni békeszerződés között Magyarország a fejlődés tempójában lekörözte Európát. Romsics meglátása szerint ez részben azért volt lehetséges, mert békés korszakot élt az ország, az 1860as évektől 1914ig semmilyen komoly katonai konfliktu sban nem vett részt. Szociális háló sem létezett akkor, ami terhelte volna az országot, az ország mérete pedig szintén számított: ha a húszmilliós lakosságtól csak egyegy forintot vesznek el, az akkor is több, mint amikor nyolcmillió embertől kérnek el ke ttőt. Trianon után, a Horthykorszakban gyorsabban regenerálódott az ország, mint azt feltételezték. Lépést tudtak tartani a kontinenssel, és ez részben annak köszönhető, hogy ha szigorúan gazdasági szempontokból vizsgáljuk az elcsatolt
