Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-29
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budap est, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130729 . 10 megkapaszkodni alig képes emberek, családok közé. Nem véletlen az sem, hogy a KSH létminimumszámításainak adatai csak 2013 júliusában jelentek meg, amikor is megerősítették a TÁRKI kutatásainak eredményeit. E rövid írásommal csak látlelete t adok a szegénység magyarországi állapotáról, megoldást nem, arra a terepen dolgozó szociális szakemberek lennének sokkal kompetensebbek (L. Ritók Nóra , Lázi János …). A megoldást keresőknek őket kellene megkeresni és meghallgatni, majd tanácsaikat megfoga dva döntést hozni …” Totyik Tamás (Le Monde Diplomatique) A A j j á á n n l l ó ó ? ? Markó Béla és a kiterített „ magyar kártya ” – Kőrössi P . József beszélgetők önyve Markó Bélával – „ Egy éven belül a második beszélgetőkönyv jelent meg Markó Bélával . 2012ben a kolozsvári Koinónia Kiadó adta ki Kelemen Attila Ármin tíz beszélgetést tartalmazó hosszú interjúját – Így működik Markó Béla – , idén a Kossuth Kiadó Kőrö ssi P. József A magyar kártya című, huszonnégy fejezetből álló, jegyzetekkel, névmutatóval ellátott, fényképekkel illusztrált kötetét , amelynek anyagát a hátsó borítón lévő szöveg tanúsága s zerint öt beszélgetés hangfelvételei alkotják. Mitől ez a fokozott érdeklődés egy visszavonulni készülő politikus iránt? Markó Béla kétségtelenül közismert erdélyi magyar értelmiségi, politikus és költő, pártvezér, az utóbbi évtizedekben kétszer is Románia miniszterelnökhelyettese. Sorsa, ambíciói és a történelem által rá osztott szerep, illetve az, hogy visszavonul a politikától, önmagában nem kielégítő magyarázat a Markó Béla iránti fokozódó érdeklődésre. Talán inkább a magyarországi kaotikus közélet és politikai viszonyok, a demokrácia deficitje tereli a figyelmet Markó Béla személyére és az általa megtestesített politikusi magatartásra. Érdemes talán alaposabban megvizsgálni, hogy ez a beszélgetőkönyv miben különbözik az utóbbi évek politikusportréitól , miben nyújt többet a napi politikán túl is tájékozódni kívánó, a saját dilemmáival viaskodó olvasónak. Politikussal kialakulhate őszinte párbeszéd, amelyben nemcsak a hivatalos portré tárul fel, hanem a személyiségjegyek is, amelyek az általánosban a sa játosan egyedi tulajdonságokra utalnak, hiszen az illető ettől lesz összetéveszthetetlenül azonos önmagával? Talán éppen ez az önazonosság az értelmiségi magatartás és norma márkajele. Az olvasó nem kíváncsi politikai traktátusokra, sokan elfordultak, kiáb rándultak a brosúrák marketingszövegeiből, kiürült jelmondataiból. A protokoll mögött a politikus egyéni arcára kíváncsiak. Markó Béláról annyit tudunk, hogy bár elszántan politizált, élete értelme mégsem a politika, hanem az irodalom, nem Magyarországon é l, nincsenek magyarországi politikai ambíciói, ragaszkodik szülőföldjéhez, és amikor vezető szerepet vállalt az RMDSZben, eszközként, sohasem célként használta a politikai hatalmat. Bizton állítható, hogy nem megélhetési politikus. Az értelmiségi életform a kötelező részének tartja a politikai állásfoglalást, felelősségvállalást. Személyiségének legfeltűnőbb jegye az önuralom, a belülről kontrollált fegyelem, amit barát és ellenfél is tartásként érzékel. Ebből a tartásból ered az a magától értetődő, felelős ségérzetet sugárzó tekintély, amely alátámasztja a hitelességét …” Koszta Gabriella (Galamus) ? ? Valláskartográfiai kísérletek – „ Az ismertetés cí me körülíróan pontatlan. Merthogy sikeres, sőt impozáns kísérletekről van szó, mely szubkultúrák, vallások, politikai és szakrális közösségek korszakos együttélését, határait, kölcsönhatásaik természetrajzát követi nyomon két elemző kötetben, mindkettő Bar na Gábor szerkesztésében, az Akadémiai Kiadó és a Szegedi Vallási Néprajzi könyvtár sorozatában. A két kötet együttes ismertetéséhez az etnográfiai megközelítés
