Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130727 . 12 magyar ébredt egyik napról a másikra idegen országban. Akinek volt „elcsatolt rokonsága”, az persze nem csodálkozott, ha Losoncon/Szabadkán/Marosvásárhelyen magyar beszédet hallott az utcán, de nem mindenkinek volt: a torz és hazug történelemoktatás volt az oka annak a bántó tudatlanságnak is, amivel a határon túl élő magyarokat divat volt megdicsérni, hogy román, szerb, szlovák, orosz (sic) létükre milyen szépen beszélnek magyarul. A rendszerváltás utáni baloldali politizálás ugyan már elszakadt a „testvéri szocialista országok” érzékenységére hivatkozó strucc politizálástól, viszont – néhány politikus egyéni tevékenységétől eltekintve – a politikájában továbbra is alig került elő a „nemzet” problematikája. Se saját nemzetkoncepciót nem dolgozott ki a magyar baloldal, se modern viselkedési mintákat, gondolati ke retet ahhoz, hogy milyen módon viszonyuljon a „nemzet” fogalomköréhez. Ebben nem pusztán a kommunizmusszocializmus volt a hibás: a Fejtő Ferenc által szerkesztett, 1937ben megjelent Mi a magyar most? című kötettel kapcsolatban nyilatkozta a kötetet létre hozó, elsősorban szociáldemokrata (és részben liberális) beállítottságú Szép Szó egyik ideológusa, Ignotus Pál , hogy „Magyarország az az ország, ahol mértéktelenül szeretik tisztelni és ugyanakkor elhanyagolni a tradíciót. A komoly magyar értelmiséget sajn os kevéssé érdekli saját múltja. Ezt a hézagot kihasználta a reakció, úgyhogy rendszeresen megtévesztés, mondhatnám történelemhamisítás történt” …” Sándor Klára (Galamus) ? ? Csányi vs. Lázá r – „ Ritka, amikor két nagyon befolyásos, egyaránt tűzhöz közeli közéleti szereplő a nyilvánosság előtt méri össze erejét, az viszont ismerős, hogy mind a külső szemlélő, mind pedig önmaguk egyik legfontosabb mércéje a legfőbb főnöktől való távolság megbe cslése, ami csak látszólag könnyű feladat. Csányi Sándor és Lázár János vetélkedése nem lépett még kritikus szakaszba, de tény, hogy a vívópásttól lassan a ringbe vonulnak. A hatalom brókerei lázasan lesik szavaikat, Lázár keményebb, Csányi óvatosabb, szór akoztató, ahogy kóstolgatják egymást, de hogy ki mekkora vágást tud a másikon elhelyezni, messze nem tőlük függ. Régi konfliktus az övék, amibe beletartozik egy hajdanán meg nem adott hitel az eladósodott Hódmezővásárhelynek, ütköző ambíciók, támogatók és támogatottak ellentétei …” Tamás Ervin (Nsz) ? ? Orbán populista uniós rendszere – „ Nem árt tisztázni: nem Orbán Viktor győzött Európával szemben, ahogy ő ezt igyekszik itthon b eállítani, hanem őt győzték le. Emiatt csökkentette az államadósságot, s került ki az ország a túlzottdeficiteljárás alól, emiatt módosította kénytelenkelletlen a médiatörvényt, az alaptörvényt, a bírákra vonatkozó passzusokat stb. S persze azért kreálta meg a maga „uniós rendszerét” (reagálás Nagy Attila Tibor a Népszabadság Fórum rovatában 2013. 07. 20án megjelent írására). Orbán Viktort az unió kényszerítette uniós politikája megideologizálására. Ha nem béklyózták volna meg a külföldi kritikák, ha nem lármázzák fel jogvédők és politikusok a világ mérvadó intézeteit, akkor nem kényszerül magyarázkodni. Orbán uniós gondolatai zavarosak, és attól függően változtatja őket, hogy egy adott helyzetben mit kívánnak hallani tőle. Legfeljebb a focimániájára épít ett fel stratégiát, az egész országot stadionépítési lázba kergetve. Minden más szimpla populizmus. Mint ahogy korábban, megtévesztően a Fidesz kommunikációs bravúrstratégiájáról beszélnek, úgy sokan az uniós próféciáját is remekbe szabott nemzetstratégián ak tekintik. Ahogy kezd lehullani a lepel a kommunikációs blődségekről, úgy bizonyosodik be: a miniszterelnök Európastratégiáját is csak a közvélekedés irányát görcsösen követő populizmus diktálja. Azon kívül, hogy meghallja (államilag pénzelt közvélemény- és kutatócégeitől) a nép hangját, különösebb stratégiát nem
