Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130706 . 15 köztársaság intézményeit; b) Ki kellett alakítani a pártok, intézmények közötti bizalmi viszonyt, „amely biztosítja a tisztességes hatalmi verseny folytonosságát, és … korlátok közt tartja a politikai küzdelmeket” . Az elsőt megoldottuk, a másodikat nem. Helyette „hideg polgárháború” van. Nagyszerű szavak, kimondják a lényeget …” Vitányi Iván (Nsz) ? ? A Der Standard Orbánt és Erdogant hasonlítja öss ze – A török kormányfővel hasonlítja össze az osztrák ? ? Der Standard internetes oldalának cikke a magyar miniszterelnököt. A liberális osztrák napilap honlapján, a fiataloknak és bevándorlóknak szóló internetes mellékletében azt írta: Orbán Viktor nemrég " működő demokráciának " nevezte Törökországot, " bátorító szavai " Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökhöz nem okoznak meglepetést, ugyanis a két kormány politikája között hasonlóságok fedezhetők fel. A cikkíró úgy látja, Erdogan és Orbán olyan mértékben osztják meg országuk lakosságát, mint egyetlen más politikus sem a kontinensen: saját állampolgáraik egy része " isteníti " őket, míg más ok hangosan tiltakoznak ellenük (Nszv) ? ? Az ellenség sohasem alszik – „ Lenin elvtárs óta tudjuk, hogy ha nincs ellenség, kreálni kell, mert kézzelfogható ellenségkép nélkül ugyebár nehéz a népet mozgósítani, ha veszélyben a haza, de főképp annak vezetője. Az Orbán Viktor vezette Fidesz kiválóan megtanulta a leckét, a 2002es nagy bukta óta állandó harcban áll valakivel. A belső ellenség fölötti 2010es megsemmisítő győzelem, a nagy ellenfél, Gyurcsány legyőzése után még azt hihettük vége a nyolcéves háborúnak, de tévedtünk. A hazát ugyan senki sem támadja, de a történelmi tettekre vállalkozó Vezér mögül már rég kikopott volna a tömeg, ha nem találták volna meg az újabb, ezúttal külső ellenséget. Az 'elmúltnyócévben' elegendő volt a belső ellenség, hiszen csak egy hatalomátvételre készülő ellenzéki vezetőt ke llett felszínen tartani, de államférfinak már igazi külső ellenség dukál, lehetőleg nagy és félelmetes. Az Orbánkormányoknak sohasem volt erőssége a külpolitika, mindenekelőtt azért, mert a nemzetközi játék- és viselkedési szabályokat nem írhatják felül. Mégis, e nyilvánvaló és közismert hiányosság ellenére sem gondolta volna talán senki, hogy Orbán Viktor tényleg elmegy a falig Brüsszel és az Európai Unió ellenséggé nyilvánításában. Második beiktatása óta folyamatosan kacérkodott ezzel, de a végső lépést a Tavaresjelentés keddig strasbourgi vitája alkalmával, majd az azt követő memorandummal tette meg. Ezúttal a magyar miniszterelnök azt állította, hogy az Európai Parlament visszaél hatalmával, a memorandumban meg azt bizonygatja a kormány, hogy a Tavaresjelentés elfogadása veszélyt jelentene az európai integráció fejlődé sér e …” Gál Mária (Nszv) ? ? Népszámlálási hókuszpókusz – " A népszámlálási előzetes eredményekhez a statisztik ai hivatal hozzáfércelt egymilliószázezer lakost, s így, közel két év után örvendezhetünk az állítólagos végeredménynek: Románia lakossága 2011 októberében 20,1 millió fő …” Mózes László (Háromszék) ? ? Népesség – „ Mégsem csökkent annyira az ország lakossága, ahogy a 2011es népszámlálás tavaly közölt előzetes eredményei mutatták. Az országos statisztikai hivatal csütörtökön ismertetett végeredményei szerint az állandó lakosság 20,12 millió, beleért ve a huzamosabb ideje itt élő külföldieket, viszont nem számítva a huzamosan külföldön élő román állampolgárokat. Utóbbi kategóriába a statisztikai hivatal kb. 728 ezer személyt sorolt, leszögezvén, hogy a valós szám jóval nagyobb, akár többszöröse is lehe t. Ahogy várható volt, a kivándorlás leginkább az ország legelmaradottabb részét, Moldvát érinti, a népességkibocsátó megyék első öt helyezettje kivétel nélkül ottani. Még rágondolni is rossz, mi történne, ha a Nyugat bezárná kapuit előttük, és otthon kel lene megélhetést keresniük, családjaik, pedig hazautalt pénzeik nélkül maradnának …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen)
