Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. június - Civitas Europica Centralis
2013-06-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130606 . 14 szakasza. Ebből a megközelítésből mind a román fél Trianont éltető, mind a magyar fél június 4ét gyásznapként meghatározó álláspontja világos, és a maga szemszögéből nézve érthető. A politikum és az átlagember szintjén egyaránt …” Benkő Levente (Krónika) ? ? Példá ul Koszovó – „ Miért lepődnénk meg azon, hogy a román külpolitika ma Koszovó függetlenségének elfogadására készül, miközben korábban határozottan elutasította azt? Akkor is, ha a ma zömében albánok lakta szerb terület kiválását – figyelmen kívül hagyva, ho gy a szerb kultúra bölcsője ott ringott – annak az elvnek az alapján rendezték, amelynek köszönhetően NagyRománia is létrejött… Miért lepődnénk meg azon, hogy az alkotmánymódosítás során seperc alatt seperik le Bukarestben az asztalról azt a kérést, hogy töröljék az alaptörvényből a nemzetállamra vonatkozó kitételt, hiszen csak magyarok vagyunk jóval több mint egy millióan, s eközben a miniszterelnök azt ígéri, a romániai magyar kisebbség államalkotó szerepét valahogyan alkotmányosan is rögzítik? Miért ker esnénk logikát ott, ahol az manapság csak növelné az amúgy is félelmetesen örvénylő káoszt? Az embercsoportstruktúrákra alapozó elméleteket, amelyek a társadalom felépülésében az egyént tekintik alapegységnek, régen meghaladottnak tartják. A XXI. század p olitikai cselekvései arra építenek, hogy téves az a felfogás, miszerint a társadalom szerkezetét az egyének közötti kötődések, elkülönülések és szembenállások alakítják ki. Már a nyolcvanas évek közepén leírta Niklas Luhmann , hogy a korszerű társadalom sze rveződéséből eltűntek az embercsoportstruktúrák, s az egyén (aki/amely egyre kevésbé személyiség) egyszerűen pszichikai rendszerként jelenik meg …” Ambrus Attila (Maszol.ro) ? ? A Nemzeti Összetartozás Napja – „ A Magyar Országgyűlés 2010. május 31én a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4ét. A döntést sokan kritizálják. Egyes ek úgy vélik, nem illik ünnepelni a gyásznapot, mások a szomszédok érzékenységétől tartanak …” Tomka Tibor (Népújság, Lendva) ? ? A város és napj ai – „ Véget ért a III. Kolozsvári Napok rendezvénysorozat, de mintha csak azért, hogy teret nyisson a további, szinte folyamatosan zajló rendezvényeknek. A Főtérnek nem is volt ideje kiürülni, mert berendezkedett a filmfesztivál, tegnaptól pedig ismét elf oglalta a Mátyás szülőháza előtti teret és utcákat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, immár harmadik alkalommal. Tegyük hozzá: magyar könyvhét, hiszen ez már a kolozsvári magyarság rendezvénye, amelyről érezhetjük azt is, hogy kiegyenlíti valamelyest a nemrég z árult városnapok keltette esetleges Hiányérzetünket …” Ördög I. Béla (Szabadság) ? ? Nem tudott legyőzni – „ Trianonra emlékeztünk a mostani június 4én is, a történelmi Magyarország iszonyatos megcsonkítására, feltrancsírozására – de egy kicsit másképpen, miként az régebb szokásban volt, lévén, hogy 2010 óta, a jelenlegi magyar kormány kezdeményezésére, parlamenti döntés értelmében ez a gyásznap egy szersmind a nemzeti összetartozás napja is, ilyetén pedig egyfajta ünnepnap is. S mert ünnepnap is, sor került ünnepi rendezvényekre is, olyanokra is, amelyeken perdült a tánc, szállt az ének. Sokan nem tartották ezt helyénvalónak. Mármint azt, hogy egy gy ásznapon ünnepelünk, akár még tánccal, dallal is. Ez, mondják, azt a látszatot kelti, keltheti, hogy hazánk megcsonkítását ünnepeljük – s ezen a látszaton még az sem segít, hogy azt mondjuk: emlékezünk Trianonra, gyászolunk, de egyszersmind örülünk a végbe menő nemzeti összefogásnak is, a nemzet határok fölötti újraegyesülésének is. Azt is mondják: a nemzet- és országdarabolás időben még túl közeli, a trauma túlságosan nagy volt ahhoz, hogy ezt a magyarság máris fel tudta volna dolgozni – a
