Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. június - Civitas Europica Centralis
2013-06-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net 20130614 . 12 A frakcióvezető elmondta: az RMDSZ egy negyedik javaslatát is elfogadta az alkotmányszövegező testület, amely előírná, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselőivel minden őket érintő kérdésben. Egyes cikkelyeknél volt tartózkodás, de gyakorlatilag mind a kormánypártok, mind az ellenzék támogatták az RMDSZ említett alkotmánymódosító javaslatait - mutatott rá Máté András. Hozzátette: a bizottság a jövő héten folytatja munkáját és várhatóan akkor dö nt az RMDSZ azon javaslatáról, amely lehetővé tenné, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék egyes "hagyományos térségek különleges státusát" Romániában. A parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja és érvényes népszavazás is megerősíti. v v i i s s s s z z a a A szlovákmagyar történelemről kiadott könyveket mutattak be a Magyar Külügyi Intézetben Budapest, 2013. június 13., csütörtök (M TI) - A közös szlovákmagyar történelemről szóló, a közelmúltban megjelent könyveket mutattak be szakértők közreműködésével a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön. Hiánypótló alkotásként jellemezték Molnár Imrének az idén második kiadásában megjelent Esterházy János élete és mártírhalála című monográfiáját. Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész, kisebbségkutató a kötetről elmondta, hogy a szlovákiai magyarság életének legjelentősebb fejezeteit és talán legfontosabb képviselőjét mutatja be a könyv. Ál láspontja szerint Esterházy János szlovákiai magyar politikus példa nélküli gesztusa volt, hogy nem szavazta meg a második világháborúban a szlovák parlamentben a zsidók deportálását. A hitlerizmus minden tette és gondolata szemben állt Esterházy gondo lkodásával, és szerinte csak növeli Esterházy tetteinek jelentőségét az a tény, hogy nem szerette a zsidókat, ám mint kiderült, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy antiszemita lett volna. A monográfia szerzője elmondta, a magyar szellemi életnek nag y az elmaradása a határon túli magyarok történetének feldolgozásában. Molnár Imre felszólalásában sorra cáfolta az Esterházy Jánost ért vádakat. Álláspontja szerint nem a zsidó földek és vagyon elkobzását, hanem a már elkobzott földek és egyéb javak m agyarok közötti felosztását szorgalmazta. Emlékeztetett rá, hogy Esterházytól is koboztak el földet Szlovákiában. Molnár Imre kutatásai szerint az Esterházy által kiadott lapokban sem jelentek meg antiszemita írások. Mint fogalmazott: Esterházy az egés z szlovákiai magyarság nevében mondott nemet a deportálásokra, hiszen attól félt, hogy a szlovákiai magyarok lehetnek a következők. Emlékeztetett arra, hogy Esterházy nagy nyilvánosság előtt csikart ki ígéretet Horthytól a magyarországi szlovákok védel me érdekében, így nem igaz, hogy Szlovákia ellensége lett volna. A szerző felszólalását úgy zárta, hogy "képes lenne feladni mindent azért, hogy élete végéig Esterházyval foglakozhasson". Janek István, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos segédm unkatársa Simon Attila Küzdelem a városért című könyvét mutatta be. A kötet azt a másfél évet tekinti át, amikor 193839ben Pozsony megtette az első lépéseket az addigi multietnikus és toleráns jellegének elvesztése felé. Simon Attila, aki több mint e gy évtizede kutatja a felvidéki magyarok történetét, könyvében a második világháború előtti Pozsony feszült helyzetét mutatja be. A szerző magyar és cseh levéltári anyagokat dolgozott fel, mivel a pozsonyi levéltár anyagaihoz nem férhetett hozzá. Janek István szerint a kötet előnye, hogy szlovák és magyar szempontból is láttatja az eseményeket. Szerinte fontos lenne, hogy a közeljövőben tervezett angol nyelvű kiadás után szlovákul is megjelenhessen a könyv. Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa A modern szlovák nacionalizmus évszázada (17801918) című könyvet ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, amelyet az egri Esterházy Főiskola munkatársai állítottak össze. Emellett részletesen beszélt Boros Ferenc A magyarszlovák ké rdés történeti kontextusban című könyvéről, amely a honfoglalástól kezdve gyűjtötte egybe a szlovákok és magyarok közös történetét. A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa egyedülálló munkának nevezte a kötetet, amelyben minden lényeges infor máció, a fontosabb cseh és szlovák vélemények is helyet kaptak. Kifogásolta ugyanakkor, hogy bár a kötetet lektorálták, de nem szerkesztették meg, ami különösen a jegyzeteknél volt szembetűnő. v v i i s s s s z z a a
