Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. június - Civitas Europica Centralis
2013-06-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 90 4 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130613 . 19 Az államfői találkozó mottója: A növekedés stratégiájával a válság utáni megújulásért. A találkozón 20 középkelet európai ország vezetői vesznek részt, Magyarországot Áder J ános államfő képviseli. v v i i s s s s z z a a Alkotmánymódosítás - A magyar kormány reagálása a Velencei Bizottság szakvéleményének tervezetére Brüsszel, 2013. június 12., szerda (MTI) - A magyar kormányzati honlapon szerdán ismertett ék a kormány reagálását az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alaptörvénymódosítással kapcsolatos szakvéleménytervezetére. A magyar kormány álláspontja szerint a Velencei Bizottság szak véleménytervezetének - amelyet június 14én és 15én kívánnak végleges formába önteni - súlyos hiányosságai vannak, részben ténybeli tévedések vagy félreértések következtében, és ezekkel a hiányosságokkal megfelelő módon foglalkozni kell ahhoz, hogy ponto s, kiegyensúlyozott és tisztességes értékelést adhassanak a negyedik magyar alaptörvénymódosításról. Ilyen tévedés, illetve félreértés mutatható ki a magyar kormány szerint a házasság védelmével kapcsolatban, ahol az alaptörvény nem adja meg a család fogalmának jogi definícióját, hanem csupán utal a családi kapcsolatok alapjaira, és ekként nem zárja ki a szélesebb értelemben vett családi viszonyok védelmét. A tárgyi tévedések másik példájaként említette a magyar kormányreagálás a szakvéleményterv ezet azon állítását, hogy a nem országos szintű pártokat a magyar szabályozás kizárja a médiaszereplésből. Ugyancsak tévednek a véleménytervezet megfogalmazói, amikor arra következtetnek, hogy az alaptörvény elvette az alkotmánybíróságtól a korábbi esetjog ra való hivatkozás lehetőségét, illetve hogy a kommunista múltra vonatkozó előírások általános értelemben vett felelősséget alapoznak meg - állította reagálásában a magyar kormány. A Velencei Bizottság szakvéleménytervezetére adott budapesti kormányza ti reakció szerint azt is ki kell emelni, hogy a szakvéleménytervezetben említett pontok többsége az alaptörvény úgynevezett felhatalmazó jellegű előírásaira vonatkozik - vagyis a tényleges hatást nem lehet felmérni anélkül, hogy megfelelő módon elemeznék a felhatalmazó jellegű alaptörvényi előírások nyomán megszülető, azokat kísérő konkrét törvényi előírásokat. A magyar kormány szerint a Velencei Bizottság több ponton már eleve negatív módon értelmezi a negyedik alkotmánymódosítás előírásait, különöse n a "hajléktalanság kriminalizálását", a felsőoktatási hallgatók pénzügyi támogatását, illetve az egyházak elismerését illetően. A magyar kormányzati reagálás részletesen kifejtette, hogy megalapozatlannak tartja az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörével kapcsolatos bírálatot, ugyanakkor kitért arra is, hogy a kormány kész eltávolítani az alaptörvényből ezt a rendelkezést. A szakvéleménytervezet - írta a magyar kormány - megalapozatlanul állítja, hogy a negyedik módosítás alá ássa az alkotmánybíróság működését. Ezen állításának alátámasztására a Velencei Bizottság több érvet felsorakoztatott. Ezen érvek egyike - nevezetesen az, hogy az állam különadót vethet ki, ha bírósági ítélet nyomán fizetési kötelezettsége keletkezik - ele ve elesik, mert a magyar kormány - mint ebben a reagáló dokumentumban is megerősítette - eláll ettől az alkotmányos szabályozástól. A Velencei Bizottság másik érve a korábbi esetjogi döntésekre való hivatkozás állítólagos tilalmára vonatkozik. E tekint etben a magyar kormány arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánybíróságnak semmi nem tiltja, hogy a jogi kérdések megítélése során hasonló következtetésekre jusson, mint korábban. Egy további érv szerint a kormány szisztematikusan felülbírálja az alkotmánybíróság azon döntéseit, amelyek egyes előírások alkotmányellenességét mondták ki. A magyar kormány reagálása szerint erre nincs bizonyíték, és a helyzet éppenséggel az, hogy a kormány az alkotmánybíróság számos esetjogi megállapítását beépítette a z alaptörvénybe. Végezetül a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben az alkotmánybírósági felülvizsgálati tilalommal kapcsolatban a magyar kormányzati válasz azt fejtette ki, hogy amint az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, az alkotmánybírós ágnak módja nyílik a költségvetési törvények teljes körű felülvizsgálatára. v v i i s s s s z z a a A keletközépeurópai értelmiség 1933 és 1958 közötti helyzetéről rendeznek konferenciát Budapest, 2013. június 12., szerda (MTI) - Kata sztrófa és utópia - A keletközépeurópai értelmiség 1933 és 1958 között címmel rendez háromnapos nemzetközi konferenciát csütörtöktől Budapesten a jénai Kertész Imre
