Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. június - Civitas Europica Centralis
2013-06-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Bu dapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130608 . 15 végétől. Dr. Lomnici Zoltán önzetlen ember, fontosabb dolgok foglalkoztatják. Például az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága előtt képviselte azt a két szlovákiai magyar állampolgárt, akit a szlovákiai törvények érte lmében megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, s vele állandó lakhelyüktől, sőt szerzett jogaiktól, nyugdíjuktól, egészségügyi ellátásuktól. A strasbourgi bíróság nem fogadta be Dolník Erzsébet és Fehér István beadványát. Ezt dr. Lomnici Zoltán többek k özött így kommentálta: „az emberi jogi bíróság egyéni szempontból foglalkozik a vitatott szlovák állampolgársági törvénnyel”. Ráadásul, mint a Szlovákiai Magyar Kerekasztal Jogsegélyszolgálata is rámutatott: az EJEB kizárólag az Emberi Jogok Európai Egyezm ényében foglalt jogok megsértése kapcsán bír joghatósággal, és az állampolgársághoz való jogot az Egyezmény nem tartalmazza. De könyörgöm, nem tudta ezeket az apróságokat Prof. Dr. Lomnici Zoltán címzetes egyetemi tanár, amikor a beadványt szerkesztette? K omolyan ez az amatőr figura volt Magyarországon, hét éven át a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mellette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács feje is, egyszóval a bírói hatalom és az igazságszolgáltatás első embere? Nem ám a szörnyedelmes Orbánrezsim alatt, hanem olyan időben, amikor az erre érzékenyek szerint Magyarországon még „érvényesült a jogállamiság”? …” Széky János (Paraméter.sk) ? ? ÉszakKoszov ó: a félelem rossz tanácsadó – „ Úgy látszik, végjátékához közeledik a szerb – koszovói konfliktus. Bár május közepén a két fél Brüsszelben egy 15 pontos szerződést írt alá, néhány kérdés máig rendezetlen... Bár Koszovó önállóságát számos ország ma sem ismer i el, elsősorban kisebbségeik státusza miatt – köztük Szlovákia sem – , az ország de facto nagyon is létezik, és mára gyakorlatilag biztos, hogy a Balkán politikai térképének maradandó részévé válik. A koszovói albánok önrendelkezése fontos lépés a balkáni etnikai mozaik elrendezéséhez, úgy tűnik azonban, hogy még 2013ban sem sikerül elkerülni azt a hibát, ami a 20. század egyik legmeghatározóbb konfliktusforrása volt. Az új ország északi részén ugyanis van egy kis régió, ÉszakKoszovó, amely ma az etnikai izolálódást hozó háborúk után gyakorlatilag kizárólag szerbek által lakott. (Korábban is ők voltak többségben.) Ráadásul egy földrajzilag, az Ibar folyó által jól lehatárolt, Szerbiával határos területről van szó. A régió lakosai számos alkalommal nyilvánv alóvá tették, hogy nem kívánnak Koszovó részévé válni. Pristina azonban ragaszkodik a területhez és lakosaihoz, főleg nyersanyagpolitikai (ivóvíz, lignit) megfontolásokból. Az, hogy ezzel egy, az állam iránt ellenséges, anyaországától elszakadó kisebbsége t hoz létre saját határain belül, mellékesnek tűnik a koszovói kormányzat számára. Ráadásul nem is nehezedik rá különösebb nyomás: az EUtagságra pályázó, ezért megegyezésre törekvő Szerbia nem volt képes a hatékony érdekérvényesítésre, és korábbi autonómi ajavaslatából jelentősen leadott a brüsszeli megegyezésben. A nemzetközi közösség – különösen az EU – pedig veszélyesebbnek látná a koszovói történelmi régióhatár átszabását, mint a szerb kisebbség létrehozását az államon belül …” Ravasz Ábel (Új Szó) ? ? Felsült inkvizítorok – „ Az Európai Unió csúcspolitikusai, valamint a közvélemény uniós eufóriáját pénzért vagy önszorgalomból éltető gazdasági elemzők, újságírók és eg yéb „jeles közéleti személyiségek” az elmúlt években kiterjedt boszorkányüldözést folytattak mindazok ellen, akik kétségbe vonták a görögöknek nyújtott többmilliárdos segély hatékonyságát. Az uniós „inkvizítorok” az integráció és az euró ellenségeinek kiál tották ki őket, olyan szívtelen dögöknek, akik nem hajlandók segíteni a bajtársukon. Mára azonban kiderült: a „szívtelen boszorkányoknak” volt igazuk …” Molnár Iván (Új Szó)
