Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. május - Civitas Europica Centralis

2013-05-02

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

•  +

3630 904 6164

, http://www.ce

ucent

.net/ admin@cecid.net 



20130502

. 19 módosítások, amelyeket azért fogadtak el, hogy "kielégítsék az Európai Bizottság által 2011ben és 2012ben emelt kifogásokat", a jelentés szerint keveset tettek azért, hogy "korlátozzák a kormányzó Fidesz által ellenőrzött

új médiahatóság hatalmát". Eközben a kritikus Klubrádió rádióállomás az év végéig még nem nyerte vissza fő

frekvenciája feletti ellenőrzést - áll a 2012es jel

entésben. Idén nyolc ország FHbesorolása változott, kivétel nélkül negatív irányba. Görögország, Izrael és Mali médiája a

"szabad" helyett a "részben szabad" osztályzatot kapta. A "részben szabad" sajtójú országok közül Ecuadort,

Egyiptomot, BissauGu

ineát, Paraguayt és Thaiföldet minősítette le a "nem szabad" kategóriába az FH. A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, a

jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Miné

l rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál

magasabb a kapott pontszám. Az országokat 0tól 30 pontig a "szabad", 31től 60ig a "részben szabad", 61től

100ig pedig a "nem szabad" kategóriába sorolják. Magyarország megítélése az FH kimutatás

a szerint 2008 és 2012 között 15 pontnyit romlott. Ezzel Bahreinnel

és Madagaszkárral a negyedik helyen áll azon országok mögött, amelyekben ebben az időszakban a legnagyobb

negatív irányú változást kimutatták. A legnagyobb visszaesést a FH Maliban (20 pon

t) mutatta ki. A legszabadabb sajtójú országnak a FH 2012re Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 1010 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Fehéroroszország (93), Eritrea (94), Üzbegisztán

(95), Türkmenisztán (96

) és ÉszakKorea (96) volt. A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (16 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (22), Litvániát

(24), Szlovéniát (24) Lengyelországot (26), és Lettországot (28) minősítette "szabadnak". Bulgária 37,

Horvátors

zág 40, Románia 42 pontot kapott. A FH az Európai Unió tagállamai közül a "részben szabad" sajtójú országok közé sorolta be Olaszországot (33)

és Görögországot (41) is. A jelentés szerint a világ lakosságának 14 százaléka él olyan országban, amel

ynek a sajtója "szabad". Ebbe a

kategóriába a FH azokat az entitásokat sorolta, ahol megítélése szerint a politikai hírekről "erőteljesen" számolnak

be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális, és ahol a sajtóra nem nehezedik súlyos jogi vagy gazdasági nyomás. http://www.freedomhouse.org/sites/default/files/FOTP%202013%20Booklet%20Final%20Complet

e%20%20Web.pdf 



v

v

i

i

s

s

s

s

z

z

a

a  Esterházy János emléktáblát avattak a déllengyelországi Szczawnicában Bognár Renáta, az MTI különtudósítója jelenti: Szczawnica, 2013. május 1., szerda (MTI) - Esterházy János emléktáblát avatta

k a déllengyelországi

Szczawnicában, a településen rendezett magyar hét szerdai nyitónapján. Gyurcsik Iván varsói magyar nagykövet ünnepi beszédében kiemelte: Esterházy János üzenete lengyeleknek,

magyaroknak, szlovákoknak egyformán aktuális, s megeg

yezik a magyarlengyel barátság évezredes örökségével

is: az Istenbe vetett hit, a haza és felebaráti szeretet parancsa, az üldözöttekkel vállalt szolidaritás és a szülőföldhöz

kötő hűség minden politikai érdeknél és szövetségnél fontosabb. Ez kell, hogy m

ércéje legyen tetteink

mozgatórugójának napi feladataink végzése közben is. A programsorozat részeként a felvidéki mártír politikus életéhez kapcsolódó kiállítást, valamint a második

világháború alatt a lengyel menekültek magyarországi tartózkodását b

emutató tárlatot is megtekinthetnek az

érdeklődők. A magyar nagykövet az utóbbi kiállítást megnyitó ünnepi köszöntőjében kiemelte: Csongrád megye

önkormányzata, levéltára és a Móra Ferenc Múzeum anyaga a két ország és nemzet közötti barátság történetén

ek fontos és sokáig elhallgatott fejezetét dolgozza fel. Felidézte, hogy Magyarország és a magyar kormány 1939ben nem engedett a német nyomásnak, és nem

engedte át az ország területén a német csapatokat, hogy azok az akkori közös lengyelmagyar határo

n keresztül a

baráti Lengyelországra támadjanak. Kitérve a lengyel menekültek befogadására, hangsúlyozta: több mint 100 ezer lengyel jutott biztonságba

Magyarországon, vagy hazánkon keresztül, és több 10 ezer lengyel katona jutott el nyugatra, hogy cs

atlakozzon a formálódó lengyel hadsereghez és folytathassa küzdelmét hazája szabadságáért. Magyarországon - az ország 1944es német megszállásáig - a lengyel menekültek megszervezhették magukat, dolgozhattak, tanulhattak, s