Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130427 . 13 vagy éppen a jánosi mesterképzőben tanuló, nem kevésbé tehetséges fiataloknak Or bán Viktor . Vajon ők miért nem érnek egy fabatkát sem a hivatalos Budapestnek, amely másodrendű magyar diákoknak tekinti őket, tanáraikat pedig silányabbnak, mint beregszászi kollégáikat …” Dunda György (KISZO) ? ? Vecernji List - Ma rtonyi: a magyar közvélemény nem támogatja a drávai erőműveket – „ Magyarország tartózkodó a Dráván létesítendő horvát vízerőmű kérdésében ” - mondta Martonyi János külügyminiszter a ? ? Vecernji List című horvát napilapban pénteken közölt interjúban. " Úgy his szük, hogy ebben a konkrét esetben a környezetvédelemnek van elsőbbsége " - tette hozzá Martonyi János . Kifejtette: általános tendencia a magyar közvélekedésben, hogy az ilyen projekteknek nincs támogatottsága. Martonyi János csütörtökön Zágrábban tett hiva talos látogatása kapcsán a Vecernji List emlékeztet arra is, hogy a ? ? Poslovni Dnevnik üzleti napilap szerint a horvát kormány a múlt héten levelet kapott a Moltól, amelyben a magyar olajipari társaság hivatalos tárgyalásokat szorgalmaz egy új INA részvénye si megállapodásról, és az egyik opció szerint Horvátorsz ág eladná részesedését a Molnak (MTI) ? ? Székelyföld románok nélkül? – „ Azt kifogásolják mostanában egyes tisztelt román polgárt ársaink, hogy mi olyan jövőt képzelünk el az „úgynevezett” Székelyföldön, amiben a románoknak nincsen helyük. Megnéztem, mire alapozzák ezen kijelentéseiket. Általában ilyen indokokat fedezek fel, mint például: kiadtuk A székelység története című tankönyve t, megjelentettük Zabola község monográfiáját magyarul, a Sepsiszentgyörgy első írásos említésének évfordulójára kiadott kötetek összeállításánál nem kértük ki a román szakemberek véleményét, a kiadványokban nem szerepelnek a román közösségek képviselői, p anorámaképet állítottunk fel Sepsiszentgyörgy főterén Székelyföld látványosságairól, de ebben nem szerepeltetünk román létesítményt, jelképeket. Amikor összeállítjuk a térség stratégiáját, akkor arról beszélünk, hogy miképpen képzeljük el Székelyföldet tíz , húsz, ötven év múlva, és egy szót sem ejtünk ebben a románokról. Vagyis, ahogy én látom: éljük az életünket. Megüljük közösségi ünnepeinket, ápoljuk hagyományainkat. Tervezünk, gondolkodunk. Beszéljük a saját nyelvünket. A nevén nevezzük ezt a földet, am in élünk: Székelyföld …” Rédai Attila (Székelyhon.ro) ? ? Nagy sietség sose volt jó – „ Nagy a türelmetlenség a baloldalon. Szakértői a minap megállapították: a határon túlról leadott szavazatok várhatóan nem befolyásol ják majd érdemben a jövő évi országgyűlési választásokat. Mert a külhoni magyarok eme szakértők szerint legfeljebb 56 mandátum sorsáról dönthetnek. Hogy az öthat képviselő, közöttük azok, akik, ha más elemzőknek hinni lehet, a háromnegyed részben Fideszr e szavazó külhoni választók jóvoltából kerülnek be a 199 képviselőt számláló Magyar Országgyűlésbe, mire viheti, ez legyen a jövő titka. Maga a tény, hogy a választási előkampányban a baloldalon miért éppen a végeredményre összpontosítanak, magában véve ér thető. Már jó előre el akarják venni a kedvét az érdekelt kettős állampolgároknak a szavazástól. Meg egyelőre hiányoznak a regisztrációra és a többi „technikai” kérdésre vonatkozó jogszabályok, s most még lehet nagyokat mondani. Mégsem lehet véletlen, hogy az ellenzék nemigen foglalkozik két kérdéssel. Miképpen kell rávenni az újdonsült kettős állampolgárokat, hogy egyáltalán feliratkozzanak a választói névjegyzékre? A másik, hogyan lehet ebben a kérdésben akármilyen kampányt folytatni, ha figyelembe vesszü k, hogy sok magyar ilyen vagy olyan okokból – s nemcsak a Felvidéken – enyhén szólva nem tüntet még azzal a ténnyel sem, hogy van magyar állampolgársága. Meg kell hagyni, talán jó okkal, e kérdéseket egyelőre nem firtatják az illetékes kormányszervek sem. Tudjuk, nem az ő dolguk a kampány, mégis. Ejtsünk néhány szót, pont erről a „mégis”ről. Kiindulási pontunk van. A múlt év januárja óta az egyszerűsített szabályok alapján több százezer külhoni magyar nyújtott be honosítási kérelmet és tett állampolgársági esküt. Való igaz, hogy az
