Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130411 . 14 V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú ? ? Nemzetáruláse az együttműködés? – „ Egy külhoni magyar politikus „kitagadás a” a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből már nem megy újdonságszámba, magyarázat gyorsan akad rá – még ha gyengécske is. Így önmagában kevéssé meglepő fejlemény, hogy Gajdos István , aki magyarként és legitim kárpátaljai magyar szervezet jelölésével, ám a Ré giók Pártja listáján lett képviselő, nem kapott meghívást a februári Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma ülésére. Lehet és nyilván van is sokféle vélemény Gajdos István politikai tevékenységéről, amit értékelni nem az én tisztem. Megteszi ezt a kárpát aljai magyar közvélemény és saját választói, akik bizalmat szavaztak neki. Mindazonáltal a „kitagadás” érvrendszere az, ami sokkal messzebbre mutat, és amit érdemes figyelmesebben megvizsgálnunk. A nemzetpolitika mai alakítói szerint az a külhoni magyar po litikus, aki felismerve, hogy szülőföldje politikai rendszerének keretei között egyedül indulva nem tud mandátumot szerezni a parlamenti választáson, és a politikai rivalizálás okán nem áll mögé az összes magyar szervezet, így hajlandó valamely többségi pá rttal világos, szerződéses formában a politikai együttműködésre saját magyar közössége érdekében – az nem magyar képviselő. Vagyis: nem számítanak a nyelvtörvény helyi alkalmazása ügyében kifejtett erőfeszítések, a kétnyelvű bizonyítványok, a magyar nyelvű televíziós műsorok kapcsán végzett munka, Beregszász megújításának programja, a magyarlakta térségek fejlesztése érdekében Kárpátalján, Kijevben és a magyar – ukrán államközi kapcsolatokban megfogalmazott javaslatok. Akkor mi számít? Az, hogy valaki Budapes ten elég magyarnak ítéli meg az illető külhoni magyar közéleti szereplőt, politikust? Hogy utóbbi nem Budapesttől, a magyarországi politikai osztálytól kapja a megbízását, hanem a saját közösségétől, választóitól? Ezt, úgy látszik, senki nem akarja tudomás ul venni. Pedig a külhoni magyar politikus utóbbiaknak felelős, nekik kell elszámolnia, sikerülte valamit tennie a közösség gyarapodása, jogainak érvényre juttatása érdekében. Az „etnikai párt – vegyespárt” kreált álproblémájától egyenes út vezet ahhoz a ki nem mondott dogmához, hogy az együttműködés a többségi nemzet politikai szereplőivel nem kívánatos, sőt – egyes esetekben egyenesen nemzetárulás …” Gémesi Ferenc (KISZO) ? ? Harcoljanak to vább – „ Kívánok harcos, jó napot! Mint egykor Ady Endre a Népszavában, amikor a lapot, annak olvasóit, a szociáldemokrata mozgalom tagjait, alakítóit és híveit köszöntötte. Azt írta akkor: "Kötésünket a Sors akarta, / Nem érdem, nem bűn, nem erény". Ugyan ez igaz a magyar szociáldemokrácia politikai mozgalma és lapja közötti kapcsolatra is. Nem érdem, nem bűn, nem erény, hanem meggyőződésünkből fakadó kötelesség, hogy az MSZP és a Népszava ma közösen küzd a szociáldemokrácia céljaiért. Egy igazságosabb, fej lődő Magyarországért. Amelyben több szabadság, nagyobb esély, erősebb biztonság, és jobb élet jut osztályrészül mindenkinek. Büszke és hálás vagyok, hogy ma önökkel közösen részese lehetek ennek a küzdelemnek. Annak a küzdelemnek, amelyet a XIX. században kezdtek a nagy elődök, és a XX. században folytatták olyanok, mint Garami Ernő , vagy a már idézett Ady Endre , József Attila , Fejtő Ferenc , Faludy György , és a lap szerkesztőinek, újságíróinak hosszú sora a 140 év alatt …” Mesterházy Attila (Nszv) ? ? Előválasztás – „ Érezhető türelmetlenséggel fogadja a balliberális közvélemény a tényt, hogy egy évvel a választások előtt teljesen nyitott a kérdés, ki lesz Orbán Viktor kihívója, és milyen választási s zövetség áll majd mögötte, miféle programot képvisel. A türelmetlenséget csak fokozhatja, a tehetetlenség érzetét erősítheti, hogy tavaly ősz óta, amikor Bajnai Gordon újbóli színre lépésével a probléma az érdeklődés középpontjába került, a megoldáshoz nem jutottak