Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ a dmin@cecid.net 20130304 . 10 munkához nélkülö zhetetlen pénzeszközöket. Mindenképpen egy központból kell irányítani, meghatározott terv szerint a munkát: tovább gyűjteni és feldolgozni az adatokat, publikálni, ami arra való, és minden anyagot biztos helyen tárolni. Ösztöndíjazással nevelnünk kell szak értőket a munka végzésére. Óriási kutatni való dokumentumtömegről eddig még szinte szó sem esett, nem hogy bárki is közülünk akár csak kézbe vehette volna őket …” (VMDP Hírlevél) ? ? Önképünk: a magyar mindenekelőtt nem szlovák – „ A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az Új Szó Szalon mellékletével együtt 2012ben széles körű vitát kezdeményezett a „ki a magyar, mi a magyar” kérdésről. Az eszmecsere kiindulópon tja a szlovákiai magyarság létszámgondja volt, az első hozzászólások az utolsó két népszámlálás közötti 62 ezres magyar fogyásra, annak lehetséges okaira összpontosítottak… A ki a magyar, mi a magyar kérdésfeltevésnek a magyar szellemtörténetben fontos elő zményei voltak. A legismertebb szövegek a különböző nemzetkarakterológiai próbálkozások köré rendeződtek. Ez a típusú identitáskérdés elsősorban azok számára a magyar értelmiségi csoportok számára jelentkezik összetetten vizsgálandó kérdésként, amelyek önm agukat elsősorban nemzeti, etnikai metszetek mentén határozzák meg. Ebből következően a ki a magyar kérdésre adott válaszok – bármennyire széttartottak is, és az őstörténettől a néprajzon át a szociológiáig sokféle metszet megjelent bennük – elsősorban a v ita primer kiinduló érzékenységei által definiálódtak. A nemzetkarakterológiai vitákból a 2012es szlovákiai hozzászólásokban szinte semmi sem köszön vissza. A szlovákiai magyar hozzászólókat nem a „nagy magyar sorskérdések”, hanem a szlovákiai magyar közö sség problémái érdeklik. A szlovákiai vita tulajdonképpen egy empirikus statisztikákból kirajzolódó népességfogyásra reagál, és a hasonló magyarországi vitákhoz képest pragmatikus, sőt gyakorlatias. A válasz egyébként viszonylag egyszerűen összefoglalható. A magyar (Szlovákiában) mindenekelőtt nem szlovák. Köztes állapotok a két etnikum között tartósan nem létezhetnek. Mindenkinek választania kell. A magyar közösség melletti választás mindenekelőtt a magyar iskola támogatásában, látogatásában, működtetésébe n jelentkezik. A vitában vannak, akik e megközelítés valamilyen pontjával vitatkoznak. De ők is elismerik, hogy a magyar közösség jelenlegi identitásfelfogásait valamiképpen e sémák uralják …” Tamás Pál (Új Szó) ? ? Csak egy homokszem – „ Valószínűleg senki nem lepődik meg azon, hogy Robert Fico hirtelen interjút ad, hogy megmagyarázza múlt heti dörgedelmes szavait, amelyeket a kisebbségek ellen intézett a Matica slovenská évfordulóján. Nem úgy értettem, ne vegyétek magatokra, mindössze arról van szó, hogy fény derült egy elbaltázott kisebbségi projektre, és ettől felment bennem a pumpa – próbálja elütni a dolgot a miniszterelnök. Nyilván nincs is téma, amit Fico ne lenne k épes „helyrekommunikálni”, hiszen az utóbbi másfél évben a kisujja körme alól is a hideg profizmus sugárzik. A múlt keddi beszédben és az interjúban előadott stratégiában viszont valami sántít. Először is, a beszédírót valószínűleg nem dicsérték meg. Ficón ak ugyanis az elmúlt időszakban láthatóan fontos a nyugodt szlovák – magyar viszony. Ha a Maticát fel akarja magasztalni, azt megtehette volna anélkül is, hogy a kisebbségekbe beleköt, hiszen az elsősorban kulturális, hagyományőrző szervezet, még ha előszere tettel foglalkozik is helyenként a kisebbségekkel, főleg a magyarokkal. Szóval a beszédíró elvetette a sulykot, Ficónak pedig nem esett nehezére felolvasni a szöveget, hiszen valahol nyilván egyet is ért az elmondottakkal (és ezt az interjúban sem tagadta) . Utána kapcsoltak – hoppá, ez a 2006 – 2010es ciklus stratégiája volt,
