Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. január - Civitas Europica Centralis
2013-01-02
K ISEBBSÉGI S AJT ÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 30102 . 27 Berényi: 2013na k az összefogásról kell szólnia Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2013. január 1., kedd (MTI) - A 2013as évnek a felvidéki magyarság érdekérvényesítő erejének növelése érdekében kialakított összefogásról kell szólnia, ezért a Magyar K özösség Pártja (MKP) az idei évben is folytatni kívánja a nyitás politikáját - írja Berényi József, az MKP elnöke év végi összefoglalójában, amelyet kedden juttatott el az MTIhez. Az MKP elnöke évértékelőjében rámutat: a politikai megosztottságnak, a n emzetközi szervezetek korábban nem tapasztalt passzivitásának, valamint a szlovák politika és diplomácia erejének köszönhetően a tavalyi évben a felvidéki magyarság érdekképviselete és érdekérvényesítő ereje kisebb lett. "Ezért a 2013as évnek valóban az összefogásról kell szólnia" - szögezi le Berényi József, aki szerint egy ilyen összefogást csak kialakítani, ám nem kierőszakolni lehet. Úgy vélte: amennyiben a MostHíd nem utasította volna el az MKP - a márciusi előrehozott parlamenti választások előtt tett - koalíciós javaslatát, akkor egy MKP - MostHíd koalíció a második legjobb eredményt érhette volna el a választásokon. Ezzel összefüggésben hozzáteszi: a közelgő megyei választások kapcsán az MKP újra kísérletet tesz arra - hogy ahol kell és szüksége s - megtalálja az együttműködés leghatékonyabb formáit. Berényi József a 2012es év legfontosabb történései között említi az MKP, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a MostHíd által közösen kidolgozott nemzeti minimumról született megegyezést. Ugyanak kor azt is hangsúlyozza, miszerint a szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételeit rögzítő dokumentum szeptemberi aláírása óta eltelt időszakban az abban foglaltakkal csak az MKP foglalkozott érdemben. Az MKP politikusa ezzel összefü ggésben megjegyzi: 2012es évnek meghatározó jelensége volt, hogy a szlovák politika levette napirendjéről a "magyar kérdéseket", mivel a népszámlálás eredményeinek ismeretében tudatosította: a magyarság fogyatkozásának folyamata enélkül is kedvez a szlová k nemzetállam építésének. Ennek kapcsán hozzáteszi: a magyar és a szlovák kormány miniszterelnökei, Orbán Viktor és Robert Fico 2012ben kezdett konstruktív párbeszédének során ugyan eddig inkább a gazdasági és szociális együttműködésről esett szó, mégis e z a párbeszéd lehet az, amely utat nyit olyan eddig megoldatlan kérdések kezeléséhez, mint a kettős állampolgárság és a kollektív bűnösség ügye, vagy akár a Selye János Egyetem sorsa. v v i i s s s s z z a a Cseh és szlovák vezetők Csehszlov ákia kettéosztásáról Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága/Pozsony 2013. január 1., kedd (MTI) - Csehszlovákia kettéosztása 1992ben szükségszerű volt, mert az akkori szövetségi államban felgyülemlett belpolitikai feszültség tovább már tarthata tlanná vált - állapította meg a cseh és a szlovák miniszterelnök, akik a közös csehszlovák állam felbomlásának, s az önálló Csehország és Szlovákia megalakulásának 20. évfordulója alkalmával Brnoban a cseh közszolgálati televízió rendkívüli újévi vitaműso rában beszélgettek. "Meggyőződésem, hogy ez a húsz évvel ezelőtti lépés helyes, sőt az egyetlen lehetséges lépés volt. Jó volt, hogy az akkori cseh és szlovák politikai vezetés képes volt megegyezni ebben a lépésben" - jelentette ki Petr Necas, szlovák partnerével, Robert Ficóval beszélgetve. Necas szerint az esetleges népszavazás nem oldott volna meg semmit, s valószínű, hogy csak növelte volna a feszültséget, s a csehszlovák ellentéteket. "Egyetértek a cseh miniszterelnök szavaival. Létezett egyfajt a társadalmi megrendelés bizonyos megoldásra, az adott állapot már tarthatatlan volt. Én is így éreztem akkor" - nyilatkozta Fico. Hozzátette: Csehország és Szlovákia a szétválás után közelebb kerültek egymáshoz, s mindketten tagjai az Európai Uniónak és a NATOnak. Felmérések szerint azonban úgy Csehországban, mint Szlovákiában is a lakosság több mint fele akkoriban ellenezte a közös állam szétosztását. Mindkét kormányfő szerint a csehszlovák kapcsolatok ma nagyon jók, korrektek és meghaladják a szoká sos nemzetközi szintet. Számos területen pedig új lehetőségek vannak az együttműködés továbbfejlesztésére. A politikusok reálisnak tartják, hogy 2016ban vagy 2017ben egyesítik a két ország légvédelmét. Közös diplomáciai képviseletek is tervben vannak. A politikusok egyetértettek abban is, hogy a közös csehszlovák állam nemzetközi politikai súlya nagyobb volt, mint a mai önálló Csehországé és Szlovákiáé.
