Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. január - Civitas Europica Centralis
2013-01-02
K ISEBBSÉGI S AJT ÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 30102 . 25 új kormányban valóban csak kétkét államtitkár lesz minisztériumonként, akkor lehet, hogy besűrűsödik a hatásköröm" - mondta Király András. Markó Attila nyolc éve folyamatosan vezeti a kormányfőtitkárság részeként működő, 25 fős Etniku mközi Kapcsolatok Hivatalát, kinevezését még Calin Popescu Tariceanu liberális miniszterelnök írta alá. "Az RMDSZ ragaszkodik ehhez a hivatalhoz - már amennyire az ellenzéki szerep ezt lehetővé teszi , és amennyiben a miniszterelnök beleegyezik, továbbr a is magyar lesz ennek az intézménynek a vezetője" - mondta Markó Attila az MTInek. Hozzátette: a választásokon szerzett képviselői mandátuma összeférhetetlen az államtitkári tisztséggel, és az összeférhetetlenségről csütörtökön tájékoztatta a házbizottsá got. Markó Attila szerint a törvény egy hónapot biztosít arra, hogy valamelyik tisztségéről lemondjon, de úgy vélekedett, hogy hamarabb megszületik a döntés arról, ki veszi át az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetését. v v i i s s s s z z a a Kövér: mélyül a szakadék az erdélyi magyarság és vezetői között - rádió interjú Budapest, 2012. december 30., vasárnap (MTI) - Egyre mélyül a szakadék az erdélyi magyar közösség és annak vezetői között - vélekedett a házelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A decemberi romániai választások eredménye az utolsó utáni figyelmeztetés, mondta Kövér László. Vannak olyan magyar politikai vezetők, akiknek az az egzisztenciális és politikai érdekük, hogy az általuk vezetett közösség kizárólag őket tartsa viszonyítási pontnak, vagyis hogy minél teljesebb legyen a befolyásuk, így ugyanis nagyobb a súlyuk a belpolitikai küzdelmeikben. Ez némely esetben olyan törekvésekre készteti őket, hogy a demokrácia keretei között a saját közösségük fölött meglehetősen erős diktatúrát, hegemóniát gyakoroljanak, ami szintén a nemzet szétfoszlásához, leépüléséhez vezet - vélekedett, ennek legékesebb bizonyítékaként pedig a legutóbbi romániai parlamenti választást említette. "Huszonkét év elvtelen, az alapvető kérdéseket mindig zárójelbe helyező, a mindennapi egzisztenciára koncentráló elitpolitizálásának az eredményeképpen kevesebb magyar szavazott az országgyűlési választásokon arányait tekintve, mint román" - példázta, jelezve, hogy a rendszerváltás kezdetén ez még éppen fordítva volt. Ráadásul - hívta fel a figyelmet - e magyarok egy jelentős része is román pártokra adta voksát, vagyis "kezd mélyülni a szakadék a még legerősebb, legkompaktabb határon túli magyar közösség, az erdélyi magyarság és anna k vezetői között, aminek beláthatatlan következményei vannak". A mostani romániai választási eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés, hogy valamin változtatni kell - összegezte álláspontját Kövér László. A nemzetpolitikáról szólva Kövér László úgy fogalm azott, "a nemzet nem egy történelmi baleset következménye, hanem (...) a Jóisten teremtette olyan közösségek, amelyekben egy sajátlagos gondolkodásmód, kultúra kiformálódik", és ahol az emberek otthon érezhetik magukat. Ha a nemzet elvész, akkor a civilizá ció számolódik fel, mégis vannak, akiknek az a céljuk, hogy a nemzeteket mint az ő profitmaximalizálási szempontjaikat gátló tényezőket eltöröljék - hangsúlyozta. A magyarországi parlamenti konfliktusokat firtató felvetésre azt mondta, korábban nem volt példa olyan típusú rendbontásra, mint amilyennel ma nap mint nap találkozni, elsősorban a két új, a Házba 2010ben bekerült párt, a Jobbik és az LMP képviselői részéről. Ezzel kapcsolatban - mondta - nehezen látja be, hogyan lehetséges, hogy "18 éves korha tárukat már betöltött (...) emberek süllyedjenek le ilyen gyermeteg szintre". Hozzátette azt is, hogy mindezt nem tartja komikusnak, hanem éppen ellenkezőleg, kifejezetten tragikusnak, mert egy választó szemszögéből nézve "ez úgy, ahogy van egy olyan bolha cirkusz, amelyről messziről süt, hogy nem az ő életéről szól mindaz, ami ott bent történik", még inkább elidegenítve ezzel a politikát a választópolgároktól. A rádióinterjúban a politikus fájónak nevezte az Alkotmánybíróság (Ab) azon közelmúltbeli döntés ét, amellyel alaptörvényellenesnek minősítette a hajléktalanok közterületen élésének tiltását. Különösen bántó volt - folytatta , hogy az Ab politikai pályára lépett, és "politikai tanácsokat osztogatott" a törvényhozásnak, mondván, hogy a hajléktalanpro bléma kezelése elsősorban szociális kérdés, és az államnak is ekként kell felfognia. Ezt így, ilyen differenciálatlan módon semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni - vélekedett Kövér László, úgy fogalmazva: "úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság nem minden tagja szokott kinézni az autójának az ablakán, amikor a valószínűleg egy elit negyedben lévő lakásától az Ab hivataláig utazik". Az Országgyűlés elnöke kifejtette azt a véleményét is, amely szerint egy olyan nemzet esetében, amelynek nincs egy vi lágos értékrendet felmutatni képes, az eligazodásban segítő elitje, fennáll annak a veszélye, hogy "a pusztulásba rohan". Márpedig a magyar szellemi elit - folytatta - 22 éve szekértáborháborút vív, olyannyira megosztott, hogy a társadalom zöme teljes mér tékben összezavarodott, elbizonytalanodott az értékeiben.
