Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. december - Civitas Europica Centralis
2012-12-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21201 . 15 készült széles merítésű válogatás, é s végül, de nem utolsósorban a kor több fontos közéleti szereplőjének, írójának és művészének a levelezése. N emzeti történelmünk egészét figyelembe véve kétségtelenül azok a dokumentumok legérdekesebbek, amelyek fellebbentik a fátylat Jugoszlávia 1956os s zerepéről, és szinte percről percre végigkövetik Titóék magatartásának változását a magyar forradalom kezdeti támogatásától egészen annak elárulásáig. Valószínűleg az olvasók többsége számára ezek az adatok lesznek legizgalmasabbak, a legdrámaibbak, hiszen általuk bepillantást nyernek a nagypolitika vegykonyháinak kulisszatitkaiba, megismerhetik a hangzatos, humánus jelszavak mögött megbúvó hatalmi érdekeket, s azt is nyomon követhetik a lábuk előtt heverő „itteni” és „ottani” magyarok feje fölött milyen di plomáciai asszókat vív egymással egyfelől a kádárista, másfelől a titóista képmutatás, nem is szólva a teljesen kiszolgáltatott magyarországi menekültek hadának embertelen helyzetéről… (Vajdaságma.info) C C i i k k k k e e k k A szerbiai „menekültek” és a többiek VMDP Hírlevél 2012 11 30 Mintha változna valami Szerbiában a vízummentességet veszélyeztető menekülthelyzethez való viszonyulásban. Emlékezetes, hogy az EUval zajló megbeszélések során a menekültek visszatoloncolása ügyében, dokumentumba foglalva, először a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) emelte fel szavát a vajdasági magyarlakta települések nemzetiségi összetételének megbontása miatt. Akkor arról volt szó, hogy a szerb hatalom, a repülővel érkező (a balkáni háborúk idején nyugatra menekült többségéb en roma) visszatoloncolt menekülteket egyremásra a vajdaság északi, magyartöbbségű községeibe irányította. A párt akkor is rámutatott: tudott dolog, hogy ezek a menekültek Koszovóba, az ott korábban kompromittálódott szerb erőszakszervezetek oldalán törté nt kényszerű, vagy önkéntes részvételük okán, nem térhetnek vissza. Elfogadhatatlan azonban, hogy a szerb hatalom az egyik bajt a nemzetiségi összetel szándékos megbontásával, még tetézze is. Az elmúlt hetekben, úgy látszik eljött az igazság pillanata. Az elmúlt napokban egymás után szólaltak meg az illetékes, az állami alkalmazásban levő roma vezetők. Tizenhárom délszerbiai községben működő roma vezetők beszámolója nyomán Dragoljub Ackovic, a korábbi kisebbségügyi minisztérium jogutódja, az Emberi- és kis ebbségi jogok állami irodájának roma nemzetiségű igazgatóhelyettese valójában a hivatalos szerb álláspontot ismertette. Eszerint, ha valakinek nincsenek meg a normális életfeltételei sem, az nem lehet „álmenekült”. Attól függetlenül, hogy ez az álláspont a nemzetközi jog szempontjából (lévén szó mégiscsak szerb állampolgárokról), aligha elfogadható, tény, hogy a kitoloncoláshoz képest puhul a német viszonyulás is. Németországban a menekültügyi törvénytervezet vitájában, egyelőre nem hangoznak el a vízumkény szer bevezetését célzó friss követelések. Ugyanakkor a német statisztikai adatokból világosan kitűnik: az első nyolc hónapban Szerbiából érkező 4300 menekültstátusért folyamadó polgár 90 százaléka roma nemzetiségű. Közülük a célját, a menekültstátus elnyer ését, mindössze 0,3 százalék valósíthatta meg. A többieket a német hatóságok egy kevésbé kedvező kategóriába kívánják besorolni. Amíg a világ más részeiről érkező menekültek havi járandóságai növekednek (a felnőtteknek 336, a hat évesnél fiatalabb gyermeke knek euró jut), addig a Szerbiából és Macedóniából érkező igénylők juttatása nem emelkedik. Hogy ők mennyit kapnak, erről a sajtó nem ír, valószínűleg, mert nem akarja növelni az érdeklődést. Maga a helyzet tehát nem változik, de változnak a fontos hangsúl yok. Míg a szerb hatóságok közvetve ugyan, a vízummentességgel összefüggésben érzékeltetik, hogy a romakérdéssel kapcsolatos nehézségeikről van szó, ezt a német illetékesek hallgatólagosan tolerálják. A maguk részéről azért igyekeznek fékezni a Szerbiából (és Macedóniából) érkező, szerintük is „gazdaságilag motivált” menekültstátust igénylők beözönlését. Hogy milyen lesz a kifejlet, azt egyelőre nehéz megjósolni. Egy biztos, a nemzeti összetétel megbontására irányuló, ma is élő igyekezettel szemben, akárha a szerb hatóságok a vízumkényszer újbóli bevezetésével
