Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21005 . 14 pártra szavaztak a legtöbben, amely programjában szót sem ejtett a romákról. Ficót ezen túl már ennyi felelősség sem terheli a témával kapcsolatban, a romaügyi kormánybiztos posztját ugyanis odaajándékozta Peter Polláknak , az OĽaNO képviselőjének. Pollák egy fokkal biztosan jobb, mint elődje, Miroslav Pollák , mégpedig azért, mert roma. A romá knak pedig nagyon fontos, hogy egy roma képviselje őket. De az, hogy ő is roma, még nem garantálja, hogy jobb ötletei lesznek. Első lépésként azt javasolja, hogy az állam vásárolja meg az illegális romatelepek alatti telkeket, fizesse ki a tulajdonosokat, a romáknak pedig adjon lehetőséget a fokozatos törlesztésre, hogy a folyamat végén ne csak a saját házukban, hanem saját telkükön is lakhassanak. Pollák szerint ez az állam feladata, ugyanis a jelenlegi helyzetet az állam idézte elő azzal, hogy a múltban l etelepedésre kényszerítette a vándorcigányokat. Ha visszamegyünk ezekbe az időkbe, láthatjuk (vagy nagyszüleinktől is megkérdezhetjük), hogyan éltek együtt a romák és nem romák 60 évvel ezelőtt … ” ? ? ? ? Veres István (Új Szó) ? ? A válság arcai – „ Az európai válsághelyzetet orvosolni akaró drasztikus megszorítások, valamint az ezekre reagáló kontinensnyi tüntetések a jóléti társadalom alkonyát jelzik. A költségvetési alkalmazottak bérének megnyirbálása maga után vonj a a reálgazdaságban dolgozók fizetéseinek befagyasztását is. Ha stagnál – vagy éppenséggel csökken – a kereset, egyre sz ű kebbre szorul a virtuális nadrágszíj, amely a családok jóléti kiadásait célozza. Az európai gazdaságok egymástól mer ő ben eltér ő teljesí tménye alapján mindez nem meglep ő . Ennek szemléltetésére talán legjobb példa a következ ő történet. Olyan egyházigazdasági találkozón vettem részt, amely a keresztény etikának a gazdasági életben betöltött szerepét járta körül, fogódzókat keresve a mai pén zügyi válságból történ ő kilábaláshoz. Az egyik el ő adás keretében arról esett szó, hogy mekkora jelent ő sége van a tisztességes adózásnak. Délolaszországi vállalkozók hosszan ecsetelték nehéz helyzetüket: ha a törvény bet ű it betartó adózásra törekednek, beh ozhatatlan anyagi hátrányuk származhat, cégeik cs ő dbe mennek. Az ő szinte felvetésre reagáló német üzletemberek értetlenkedve álltak olasz társaik panasza el ő tt. Számukra az volt érthetetlen, hogy egy cég nem adózik. Az egyik stuttgarti üzletember úgy fogal mazott: a német cégvezet ő számára az az élet rendje, hogy el ő bb kifizeti az állammal szembeni tartozásait, és csak ezután következhetnek a cég érdekei. Ezen viszont az olaszok értetlenkedtek. Az épít ő jelleg ű vita tanulságai két világ és két világnézet ütk özéseként sz ű r ő dtek le a Moldova Köztársaságtól Portugáliáig terjed ő hallgatóság soraiban …” ? ? ? ? Makkay József (Erdélyi Napló) ? ? Horthy Miklós politikai hagyatéka és a siófoki ítélet – „ Megdöbbent ő hírre kaphat ta fel a fejét a nemzetben gondolkodó Kárpátmedencei magyar ember. A siófoki bíróság kimondta, hogy Dániel Péter ügyvéd, aki piros festékkel öntötte le Horthy Miklós szobrát Kerekiben, ugyan rongálást követett el, tette azonban társadalmilag hasznos, erkö lcsileg helyénvaló volt. Ezt az abszurd, jogszer ű séggel és igazságossággal köszön ő viszonyban sem lev ő ítéletet több szempontból is érdemes górcs ő alá venni. El ő ször is történelmi szempontból. Horthy Miklós életm ű ve leny ű göz ő . Közel negyedszázados kormányzó i munkája alatt a politikai vezetés (figyelemre méltó Bethlen István és Gömbös Gyula tevékenysége, akiknek miniszterelnöktársaiknál hosszabb id ő jutott e magas tisztségben) a szétdarabolt, életképtelennek t ű n ő országot egyberántotta, m ű köd ő képessé tette, g azdaságikulturális értelemben felvirágoztatta, eszmei tartalmat adott annak, és visszaszerezte a trianoni diktátum nyomán eltulajdonított magyarlakta területek nagyobb részét. Hogy végül a nagyhatalmi sz ű klátókör ű ség következtében a párizsi béke újabb Tri anont jelentett, az végképp nem Horthy Miklós hibája volt. Horthy alakja tehát korántsem vörös festéket érdemel, hanem emlékévet, sugárutat, f ő terek tucatjait, méltó helyet a nemzet köztudatában. Örömteli, hogy a nagyobbik kormányzó párt
