Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. szeptember - Civitas Europica Centralis
2012-09-29
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20929 . 22 jogosultság, hogy ő és pártja is hősiesen kiállhat a DS mellett. A politikai kardcsörgetésből azonban sem 2012ben, sem 2013ban költhető csörgőpénz már nem lesz. A vajdasági magyarság szempontjából fontos lehet egy harmadik tendencia is. A párton belüli törés, a DS bukását követő a „hova álljak” dilemma a VMSZben az érdekek olyan keveredéséhez vezetett, amelyet a múlt szombatra Magyarkanizsára összehívott tarkabarka koalíció titokzatos összejövetelén se tudtak kibogozni. A vita lényege, hogy önkínzó for mában meg kell maradni a hűtlen, de már ismert partner, a DS mellett, vagy a technikai koalíciózó régi VMSZ mintájára, újra a Szerbiai Szocialista Pártnak (SSP) kell teret engedni, netán a Nikolicféle Szerb Haladó Párt (SNS) mögé érdemes felsorakozni? Fig yelemmel természetesen arra, hogy a VMSZ az egyetlen valamire való tisztséget (a vajdasági parlament elnöki posztját) csak a DS jelenlegi alelnöke, Bojan Pajtic tartományi kormányfő oldalán tarthatja meg. Ez a pártbeli huzakodás a vajdasági magyarság egész ét csak egy szempontból érinti. A kérdés az, hogy a VMSZ képese a magyarságon belüli vezető szerepre. Arra, hogy a vajdasági magyar politikai elit élén le tude számolni két illúzióval? Az egyik a Vajdaság autonómiája, a másik a csalfa „európai utas” DS. A tét nagy. Most dől el, hogy a történelmi VMDK által a múlt század kilencvenes éveiben feltett lécet, amelyet a VMSZ megalakulása után gyorsan levert, fel tudjuke újra emelni? Pásztor István ezt a lépést még nem tette meg, de mintha új mozgástér megnyitá sára törekedne. Miután Magyarkanizsán maga is belátta, hogy a VMSZen belül nincs, mert nem is lehet, egységes politikai akarat, bátor húzással, beállt a szerb hatalmi koalíció legerősebb pártja a Nikolicféle Szerb Haladó Párt (SNS) mögé. Történt pedig, h ogy a Vajdaság számára kedvezőtlen pótköltségvetési törvény kapcsán, Pásztor sokak számára érthetetlen kijelentéseket tett. A Tartományi Képviselőház elnökeként a módosított költségvetési rendszer alapjairól szóló törvény kapcsán felszólította Ivica Dačić kormányfőt, hogy vagy fogja vissza Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyi minisztert, vagy váltsa le. A Beta hírügynökségnek nyilatkozva Pásztor kifejtette: a kutyából nem lesz szalonna. Dinkić beszélhet akármennyit a regionalizációról, a lényeg a tettekben, és nem a szavakban rejlik. S hogy Dinkić viselkedése időzített bomba. A kijelentés – inkább a szerb politikai színtéren – nagy port vert fel. A legdühödtebb reakció természetesen Dinkictől érkezett. Aki kijelentette a tartományi DSes tartományi kormányfőn ek hajlandó megmagyarázni, miért kell összébb húzni a nadrágszíjat, Pásztorral viszont szóba sem áll, amíg az, sértő kijelentéseiért, nem kér bocsánatot. Miről van szó? Pásztor most az egyszer két legyet ütött egy csapásra. Megfelelő pillanatban, kiiktatta magát a Vajdaság pénzforrásokért folytatott küzdelmeiből. Másodszor, s ez a fontos, azzal, hogy ujjat húzott Dinkic pénzügyminiszterrel, közvetve, de a politikában igencsak érthető gesztussal felsorakozott a hatalmi koalícióban zajló hatalmi harc legerőse bb részvevője az SNS mögé. Az előállt helyzet – Pásztor közvetett színvallása – használhat a VMSZnek, de vajdasági magyarságnak is. Ha ugyanis a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek érvényesítését tartjuk szem előtt, Pásztor István igyekezete, hogy csöndben, de hatékonyan leszakadjon a DS emlőiről, a vajdasági magyar politikai elit számára megteremtheti a lehetőséget az önálló politikai állásfoglalásra. Ez eddig jó lépésnek tekinthető. Feltéve persze, ha Pásztor és a VMSZ az önkormányzatokban zajló p olitikai igazodás folyamatát, szabad kezet adva a községi szervezeteinek, másodrangú kérdésként kezeli. S ami még fontosabb, ha nem vár arra, hogy (soha napján) az SNS nyújt majd balkezet az újabb „stratégiai partnerség” létrehozatalára. A VMSZ és a vajdas ági magyar politikai elit egésze csak akkor húzhat hasznot a szerb politikai színtéren folyó politikai huzakodásból, ha akár Budapest segítségével, önállóan teszi fel a lécet. Ha a közös magyar politika kialakításában szembenézünk a ténnyel, hogy Szerbiába n a mind keményebb nacionalista politikai túlsúly tartós tendenciának bizonyulhat. Erre a felismerésre alapozva tehetjük csak fel mi, vajdasági magyarok, a VMSZ által még 1994ben levert lécet. Az, amire most szüksége van a vajdasági magyarságnak, nem egy újabb a titokzatosság ködébe burkolózó magyarkanizsaihoz hasonló dzsembori. A kérdés az, képese a belső ellentétektől koránt sem mentes VMSZ felhagyni a Vajdaság körüli szélmalomharccal, s megszabadulva a DStől, a magyar politikai elit potenciális vezető erejeként a maga (magunk) érdekében kilépni a magyar politikai autonómia felé?
