Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. szeptember - Civitas Europica Centralis
2012-09-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUS Z Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20928 . 16 jövőre nézve az egyetem chartában rögzítsék az államilag támogatott és tandíjköteles helyek egyenlő elosztását a román és a magyar tagozat között. Az MTI kérdésére, hogy miért a minisztérium előtt tüntetnek, Á dám Valérián azt mondta: az igaz, hogy a chartát az egyetem fogadja el, de minisztérium jóváhagyása nélkül nem lép hatályba, és a tárcának kötelessége közbelépni minden olyan esetben, amikor egy tanintézményben törvénytelenségek történnek. Elmondta: Ecater ina Andronescu oktatási miniszter a demonstráció első napjaiban bekérette irodájába a tiltakozókat, és megígérte nekik, hogy megpróbálja rendezni a MOGYEn a magyar oktatás ügyét. "A miniszter be is tartotta a szavát, amikor Victor Ponta miniszterelnök társaságában elment Marosvásárhelyre, és megállapodást írt alá a MOGYE tanáraival, de tettek még nincsenek. Mi azt kérjük, hogy fogadják el a magyaroknak is megfelelő chartát, és alakítsák meg a magyar főtanszékeket még a decemberi parlamenti választások előtt" - mondta a RMOGYKE titkára. Hozzátette: az jó, ha a magyarok is választhatnak képviselőket a szenátusba, de attól még továbbra is kétharmados román többség lesz a testületben, amely bármikor bármilyen magyar álláspontot felülbírálhat. Ezért font osak az önálló főtanszékek, mert ezek nélkül nincs garancia arra, hogy nem fognak a magyarok feje felett dönteni - magyarázta. A RMOGYKE titkára szerint a román főtanszékeket is létrehozták anélkül, hogy létezne mindegyiken elegendő számú főállású tanár, t ehát az akkreditációs feltételekre való hivatkozás csak ürügy a halogatásra. Ádám Valérián az MTI kérdésére elmondta: nem érték atrocitások az oktatási minisztérium előtt. Hozzátette, a megmozdulás engedélyeztetésénél aláírta, hogy nem válaszol a prov okációkra, hiszen a főpolgármesteri hivatal állandó rendőri felügyeletet rendelt ki melléjük, és a hatóságok dolga az, hogy szükség esetén közbelépjenek. "A két hét alatt több mint ötven erdélyi magyar, aki a minisztériumba jött, megszorította a kezünk et, és megköszönte azt, amit teszünk. Megkértek, ha lehet, folytassuk" - számolt be bukaresti tapasztalatairól Ádám Valérián. v v i i s s s s z z a a Kiállítás nyílt a magyar holokausztról a berlini magyar nagykövetségen Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2012. szeptember 27., csütörtök (MTI) - A magyar holokausztról rendeztek kiállítást a berlini magyar nagykövetségen; a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményéből összeállított válogatás csütörtöki megnyitóján a Bun destag, a német törvényhozás alsóháza jogi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Siegfried Kauder, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa emlékeztetett, hogy a közelmúltban Berlinben a nyílt utcán megtámadtak egy rabbit, és senki sem kelt a védelmére. Hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni a holokausztot, és fel kell lépni az antiszemitizmus jelenkori formái ellen is, mert a gyűlölet a demokráciát is fenyegeti. "A weimari köztársaság sem a nácik miatt bukott meg, hanem azért, mert túl kevese n voltak a demokraták" - mondta. A demokráciát "nem ajándékba" kapja a társadalom, hanem "nap mint nap meg kell küzdenie érte", ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy gondoskodni kell "a zsidó lakosság jólétéről, nálunk és mindenütt máshol, Magyarországon i s" - mondta a német képviselő. Czukor József nagykövet az Üldöztetésembermentésújrakezdés című kiállítás megnyitóján elmondott beszédében kiemelte: a német sajtóban gyakran írnak a magyarországi antiszemitizmusról, maguk a magyarok viszont "alig jutn ak szóhoz" ebben a diskurzusban. A kiállítás ennyiben "politikai" jellegű, ahhoz kíván hozzájárulni, hogy "higgadtabb" formában folytatódjék a vita. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója a tárlatot bemutató beszédében a vészkorszak törté netéről szólva kiemelte: a zsidók üldöztetése sajnos nem rázta meg a magyar társadalmat. Magyarországon - mint más országokban is - a lakosság egy része támogatta a zsidók fokozatos jogfosztását, majd később deportációját és megsemmisítését. A magyar lakos ság egy még nagyobb része pedig tétlenül szemlélte a folyamatot. Ugyanakkor voltak kivételek is, akik az üldözöttek védelmére siettek, ezt mutatja, hogy Izrael eddig 791 magyart tüntetett ki A Világ Igaza elismeréssel - mondta a Holokauszt Emlékközpont iga zgatója. A berlini magyar nagykövetségen rendezett időszaki tárlat a budapesti intézmény első németországi kiállítása. A Páva utcai emlékközpont gyűjteményéből származó tárgyak, korabeli dokumentumok és fotók a magyarországi vészkorszak történetén veze tik végig a látogatót. Kiállítottak például antiszemita karikatúrákat és svéd, svájci, vatikáni védleveleket, amelyek az üldözöttek utolsó reményét jelentették. A megnyitót követő pódiumbeszélgetésen Szita Szabolcs egyebek között kiemelte: a magyarzsi dó együttélés 1100 éves történet, és igen "gyümölcsöző" a magyarság számára. Különösen a modern kori magyar történelemben, a polgárosodásban és az urbanizációban kiemelkedő a zsidóság szerepe. Ezt a termékeny együttélést szakította meg az az ostoba politik ai antiszemitizmus, amely
