Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. szeptember - Civitas Europica Centralis
2012-09-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20926 . 15 alkalommal szerepelt a szenátus plénumának napirendjén, mindig az utolsó helyen, ezért sosem került sor a megvitatására. A sarkalatos törvénytervezet megkapta az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, ketten tartózkodtak, 54en pedig ellene voksoltak - tájékoztatta az MTIt FeketeSzabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A politikus hozzátette: a Székelyföld autonómiájáról nem volt érdemi vita a román szenátusban, ha nem - a kormány és a szakbizottságok elutasító álláspontjának ismertetése után - a szavazásra bocsátott tervezetet ügydöntő házként a szenátus plénuma elutasította. Az MTI kérdésére, hogy az RMDSZ szenátorai felszólaltake a tervezet vitájánál, a frakció vezető azt mondta: nem volt értelme. FeketeSzabó hozzáette, hogy 2005ben sem az RMDSZfrakció terjesztette be a tervezetet, hanem az Sógor és Garda egyéni törvénykezdeményezése volt. "Mielőtt az ember ilyet egyáltalán megfogalmazna és benyújtana, ahhoz kell egy politikai akarat: itt sarkalatos törvényről van szó, ezt az RMDSZ egymaga nem tudja átvinni, ehhez koalíció, partneri viszony kell a többséggel, és persze olyan tervezetet kell benyújtani, ami elfogadható. Látjuk, a kisebbségi törvény is vajúdik, csak kilúgozott formában lenne hajlandó a többség elfogadni, annak pedig nincs értelme. Ugyanez érvényes az ilyen autonómiatörvényekre is" - magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője. A "Székelyföld autonómia statútuma" című tervezet szerint a történelmi Szék elyföld (a mai Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye egy része) területi autonómiával rendelkező, a román állam szuverenitását elismerő régióvá válna, amelyet egy közvetlenül választott önkormányzati tanács igazgatna. Az autonóm területen belül - közigazgatási ranggal - újraalakulnának a székely "székek" és hivatalos rangot kapna a magyar nyelv is. A tervezetet érdemben is elemző szenátusi szakbizottságok közös jelentésükben leszögezik: a törvénytervezet tárgya (a területi autonómia) nem az euró pai, hanem a nemzeti jog hatálya alá esik, bár szerintük "a nemzetközi szervezetek sem szorgalmaznak államon belüli aszimmetrikus, egyedi struktúrákat, amelyek kizárólag etnikai alapon szerveződnek". A jelentés a nemzetközi jogi keretre hivatkozik, megálla pítja, hogy a Románia által ratifikált Kisebbségvédelmi Keretegyezmény nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségeknek, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy Székelyföld területi autonómiája hátrányos megkülönbözetést vezet be a többségi állampolgárokkal szemben. A szakbizottságok szerint a magyar nyelv regionális hivatalossá tétele sértené a román alkotmányt, ezért jelentésükben a törvénytervezet elutasítását javasolták. v v i i s s s s z z a a Ünnepélyes tanévnyitó a beregszászi magyar főiskolán, Semjén Zsolt köszöntője Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Beregszász, 2012. szeptember 25., kedd (MTI) – A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaország általi támogatása, jövőjének biztosítása jóval több, mint adminisztratív gesztus, m ert ez a felsőoktatási intézmény generációknak segít megtartani szülőföldjükön a magyarságukat – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes kedden Beregszászon, a főiskola ünnepélyes tanévnyitóján. A beregszászi reform átus templomban elmondott ünnepi köszöntőjében Semjén Zsolt hangsúlyozta: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a Kárpátmedencei magyar nyelvű oktatás fellegvára, amelynek vezetői és tanárai évtizedek óta küldetést teljesítenek azzal, hogy szül őföldjükön oktatják anyanyelvükön a kárpátaljai magyarok nemzedékeit. Ennek a jelentőségét növeli, hogy – mint azt tudományos kutatások sora bizonyítja – az anyanyelven megszerzett ismeretek használhatók a legbiztosabban – tette hozzá. A politikus rámuta tott: Magyarország kormánya üdvözli az ukrán parlament által nemrég elfogadott nyelvtörvényt, és figyelemmel kíséri annak napi gyakorlatba történő ültetését. A kárpátaljai magyar közösség elemi érdeke és alapvető emberi, s immár törvény adta joga, hogy a m agyar nyelv regionális státusra emelkedjen Kárpátalján – emlékeztetett, megjegyezve, hogy bízik abban: az ukrán állam és a különböző szintű helyi önkormányzatok nem csak részleges döntéseket hoznak, hanem biztosítják, hogy a magyar nyelv teljes jogú region ális státussal rendelkezzen azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyarok aránya meghaladja a 10 százalékot. A miniszterelnökhelyettes sürgette, hogy - az új nyelvtörvénnyel összhangban - az ukrajnai emelt szintű érettségi tárgyak közé bekerüljön és szabadon választható vizsgatárgy legyen a magyar nyelv és irodalom. Egyúttal aggasztónak, Magyarország és a kárpátaljai magyarság számára elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes ukrán politikusok szerint a nyelvtörvény csak az orosz kisebbségre vonatkoz ik, s a többi ukrajnai nemzetiségre nem. Semjén megemlékezett az 1944 őszén háromnapos munka címén sztálini lágerekbe hurcolt kárpátaljai magyarokról. Kitért a történelmi magyar egyházak kárpátaljai papjainak a szovjet időszakban történt meghurcoltatásár a, bebörtönzésére, példaként állítva kitartásukat, megtörhetetlenségüket a főiskola több mint száz elsős diákja elé. Elismeréssel szólt azokról a
