Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. szeptember - Civitas Europica Centralis
2012-09-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20912 . 18 "Fo ntos, hogy az ügy hátteréről, a Romániában élő magyar nemzeti közösséget rendkívül hátrányosan érintő döntés lehetséges következményeiről tájékoztassuk a nemzetközi közvéleményt. A Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup fellép az erdélyi magyarság védelmében" - hangsúlyozta keddi közleményében a képviselő. Emlékeztetett arra, hogy 2007es uniós csatlakozása előtt Románia kötelezettséget vállalt az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására. "Anélkül, hogy elvitatnánk a román igazságszolgáltatás j ogköreit, lehetőséget kell biztosítanunk a magyar nemzeti közösség számára, hogy álláspontját az uniós közvéleménnyel is megismertesse" - tette hozzá. Tabajdi azután tette bejelentését, hogy a kollégium ügyében az EP hétfő esti strasbourgi plenáris ülés én több magyar néppárti EPképviselő szólalt fel. Gál Kinga (Fidesz) elkeserítőnek nevezte, hogy egy, a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan - megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében - újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak. Winkler Gyula (RMDSZ) szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak. Tőkés László arra kérte az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy "durván magyarellenes politikájuk " miatt kezdje meg Románia - valamint Szlovákia - monitorozását. v v i i s s s s z z a a Három nehézség VMDP Hírlevél 20120911 Egy tőről fakadó hármas nehézséggel küszködik a vajdasági magyarság ezekben a hetekbenhónapokban. A Vajdasá gi Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki egyben elnöke a vajdasági parlamentnek is, így panaszkodik az újvidéki szerb napilapnak: a szerbiai költségvetés módosítása folyamán eddig senki sem konzultált a tartományi illetékesekkel. Pásztor István okkal méltatl ankodik. Öt éve már, hogy a szerbiai költségvetés, s a szerb kormány fittyet hányva az alkotmánynak, s a kötelező hét százalék helyett jóval kevesebbet utal át a vajdasági tartományi költségvetésnek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a Szerbiai Alkotmánybíróság (USS) legutóbbi határozata gyakorlatilag megszűnteti, vagy jelentősen megnyirbálja Vajdaság Autonóm Tartomány (APV) legfontosabb illetékességeit, s az ezzel járó jogköröket, és olvassuk, hogy a Kostunicaféle Szerbiai Demokrata Párt (DSS) máris türelmetlen kedik, hogy az alkotmánybíróság döntését nem megfelelő ütemben hajtják végre, akkor nincs ok derűlátásra. Várható, hogy a szerb költségvetés módosításakor a szerb kormány és a parlament sem tartja majd be az alkotmány rendelkezéseit, melyek szerint a szerb iai költségvetés hét százaléka a tartományi költségvetést illeti meg. A baj az, hogy máris megkezdődött a tetemrehívás. Egyre gyakrabban jelentkeznek a bírálók, akik a Tadicféle Demokrata Pártban (DS) zajló belháborúban csatázó Pajtic tartományi kormányel nököt egyszerűen semmibe véve, Pásztoron verik el a port. Mert nem áll a sarkára, s a szerbiai vezetőkkel bratyizik (legutóbb a Szerbiai Képviselőház elnökével) ahelyett, hogy követelné a Vajdaság jussát. Elvileg ez rendben is lenne, csakhogy Szerbiában ma napság igen kevés a tisztázott helyzet. Az olyan, amelyben a jogállamiság talaján állva követeléseket lehetne támasztani. Nem csoda hát, ha a Vajdaság kiszipolyozásának folyamatában a VMSZ és annak elnöke válik a tehetetlenség megtestesítőjévé, s foglalhat ja el lassan a bűnbak posztját. Kelle mondani, hogy a VMSZ szerb parlamentben működő, a magyar médiában olyan sokat reklámozott parlamenti képviselőcsoportja ebben a helyzetben nem igazán mutatkozik. Igaz, a köztársasági költségvetés módosításáról szóló m ajdani parlamenti vitában a képviselők még felszólalhatnak, de az már csak politikai mutatvány lehet. Ennek belgrádi mármár hivalkodó nemtörődömségnek issza most a levét, sajnos, nemcsak a VMSZ, de a vajdasági magyarság is. Jóllehet a nagyberuházási alapb ól eddig sem a magyar vállalkozók, intézmények kapták a legzsírosabb falatokat, de most, hogy elzárulnak a csapok, sokuknak a csőd rémével kell szembenéznie. Ha egy szinttel lejjebb megyünk, azt kell látnunk, hogy a VMSZ valamiféle néven nevezhető hatalmat csupán néhány magyarlakta községben tarthat a kezében. Pontosabban, a romokban heverő DS helyi megmondhatói még ma is, jóllehet a macska szájában vergődő egérhez lehet őket leginkább hasonlítani, még mindig diktálni akarnak. S diktálnak is, főként a VMSZnek. Pásztorék nem hozták nyilvánosságra, mit vesztettek elsősorban
