Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. augusztus - Civitas Europica Centralis
2012-08-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Ce ntralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20804 . 10 deportáltakat szállító marhavagonok átgördülnek a magyar határon. Ami előtte, a határon innen történik, az nem történik. Vagy nem olyasmi, amiért Horthynak felelősséget kell viselnie, ami ütközik a nemzet érdekével, vagy amit érdemes lett volna leállítani. Egy olyan párhuzamos világegyetemben, ahol a deportált magyar zsidók nem megsemmisítő táborba kerülnek, hanem csak kényszermunkát végeznek, és na gy részük túléli, Horthy hibátlanul felelősségteljes, a nemzet érdekeit néző államférfi volna. Akkor nem lenne miről vitatkozni …” ? ? Széky János (ÉS) ? ? Mit vétettünk? – „ Sokunkban felmerülhet a kér dés: mit vétettünk, hogy ilyen országban kell élnünk, mint Románia? Hogy olyan vezetők döntenek sorsunkról Bukarestben, akiknek semmi sem szent önös gazdaságipolitikai érdekeiken kívül? Hogy mindent felemésztő hatalmi harcuk közepette nem átallnak felrúgn i szabályt, törvényt, alkotmányt? Hogy milliók sorsával hazardírozva folyton újabb bizonytalanságba sodorják a munkahelyeket, megélhetést biztosító vállalkozói világot, megalázzák a kicsinyke nyugdíjukért aggódó időseket, megvetik a stabilitás, a tervezhet őség hiányában kilátástalansággal szembesülő fiatalokat? Nem véletlenül maradt távol az urnáktól a vasárnapi népszavazáson a magyarság túlnyomó többsége. Torkig vagyunk – üzenték a Dâmboviţa partján a sárdobálásból ki sem látszó politikusoknak, de lám, ham is nemzetféltés, immár nem is álcázott nacionalizmus volt rá a válasz …” ? ? Farcádi Botond (Háromszék) ? ? Horror – „ A néphülyítés olyan új fázisához érkeztünk, amikor öngerjesztőv é válik a folyamat, és az aerodinamika törvényeinek is fittyet hányva, látványosan önmaga dugába dől, majd főnixmadárként szíven szúrja önmagát (fejen állva, kétszáz méter magasságban, úszógumi és bandázs nélkül). Az utóbbi hét elszabadult nyilatkozatai és szóalkotásai közül a horrorkoalícióba akadt bele először a figyelmem: hogy a Fidesz leváltásához a következő választásokon (a pillanatnyi állás szerint) csak teljes ellenzéki összefogással lenne lehetőség, de az ellenzék pártjai között nagyobb ellentétek vannak, mint a kormányzó erővel önmagában, ennek szemléltetése a horror címzésű koalíció. Ehhez mindössze csak meg kell érnie a magyar társadalomban a leváltás szándékának, s akkor az ellenzéki pártok föl fogják ismerni a horrorban rejlő szépségeket. Ne ad ja az Isten! Vagy az MSZP horrorisztikus elképzelése, mely szerint ők vállalnák a koalíciós partner szerepét (a Fidesz oldalán), csak azért, nehogy a szélsőjobb a hatalom közelébe kerülhessen. Melyik a nagyobb horror? …” ? ? Krebsz János (Maszol.ro) ? ? Szomszédok, szólamok – „ Ha Orbán Viktor ugyanúgy kitart ideológiai preferenciái mellett a magyarromán kapcsolatokban, mint a magyarmagyarban, akkor hosszú mosolyszünetre s zámíthatunk tekintve, hogy mindkét fővárosban pillanatnyilag eléggé lazán kezelik a jogállamiság és demokrácia írott és íratlan törvényeit, és mindkét oldalon kétharmados háttérrel hosszú távra próbálnak berendezkedni. Jártak már úgy, hogy bár érdeklődve v árták egyegy politikai, diplomáciai esemény végkifejletét, végül képtelenek voltak végighallgatni a kötelező mosoly és barátságos kézfogások közepette elpuffogtatott, már betéve ismert üres szólamokat? Megpróbálták esetleg megtippelni, mit fognak mondani a szereplők egyegy csúcstalálkozó, magas szintű államközi találkozó után? Esetleg pártközi egyeztetést követően? Általában nem nehéz, a lényeg mindig ugyanaz, legfeljebb a körítés változik. Egy magyarromán államközi találkozó után biztos, hogy a kétoldal ú kapcsolatok fontosságát, a példaértékű jó viszonyt fogja mindenki sulykolni, mint ahogy például egy RMDSZ és egy román párt közötti koalíció megszületése után sem gyakran marad ki a békés együttélés fontosságának hangsúlyozása. Hát persze, hogy unjuk, fő képp azért, mert a nagy esemény után, mintha semmi sem történt volna, kezdődik elölről a kakaskodás, s szép lassan már egyetlen szót sem hiszünk abból, ami a kamarák kereszttüzében elhangzott. Pedig érdemes elgondolkodni igazságtartalmukon, és érdemes lenn e komolyan is venni őket, hiszen azért ismételgetik mifelénk is, mert így illik, és
