Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. augusztus - Civitas Europica Centralis
2012-08-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ a dmin@cecid.net 201 20813 . 18 államuk egyenrangú polgáraként minél magasabb szintű életkörülmények között kívánnak élni. A nemzeti közösségek politikai pártjainak vállára tehát többszörös súly és feladat nehezedik. A többpárti rendszer bevezetése az egyk ori Jugoszláviában a magyar önszerveződés előtt is megnyitotta a kapukat. Első pártunk, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, 1990. március 31én Doroszlón tartotta meg alakuló ülését. A VMDK tagjainak egy csoportja centralizáltsággal és kirekesztő jellegű irányítással vádolta meg a párt vezetését. 1994 elején elégedetlenségüket egy civil szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség létrehozásával nyilvánították ki. A VMSZ 1995 nyarán alakult politikai párttá. A VMDKból 1996ban ismét kivált egy csoport, amely a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot alapította meg. A megosztottság a VMSZt sem kerülte el: néhány kivált tag megalakította a Vajdasági Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat, amelyből azután a Magyar Polgári Szövetség nőtte ki magát. A Magyar Remény Mozgalom 2009 tavaszán alakult meg. Legfiatalabb pártunk, a Magyar Egység Párt idén áprilisban jött létre – „ Ahhoz, hogy részben elemezhessük a vajdasági magyar politizálás húsz évét, szem előtt kell tartanunk, hogy milyen körülmények között kezdte szárny ait bontogatni” – jegyezte meg beszélgetésünk elején Mihal Ramacs újságíró, politikai elemző, hozzátéve, hogy az ezredfordulóig ezek a körülmények távol álltak a normálistól: háború Szlovéniában, háború Horvátországban, háború BoszniaHercegovinában, hábor ú Koszovón (Magyar Szó) ? ? A Wiener Zeitung Magyarországról és Romániáról – A magyarországi, illetve a romániai belpolitikai fejleményekre való európai reagálást hasonlította össze a ? ? Wiener Zeitung című osztrák lap pénteki számában megjelent vendégkommentár. „ Nem az a leginkább feltűnő a drámai romániai politikai eseményekben, amit a ? ? Frankfurter Allgemeine Zeitung „hideg államcsínyként" jellemez , hanem az EU visszafogott reagálása Victor Ponta kormányfő „állegális praktikáira " – írta Ulrich Schacht író, újságíró, a Welt am Sonntag című német újság korábbi vezető szerkesztője. Az Európai Bizottság a romániai eseményekre azzal reagált, hogy „ a leg szívélyesebben arra kérte valamennyi román pártot és a hatóságokat: a jövőben legyenek szívesek ügyelni a jogállamiság követelményeire " – fogalmazott Schacht a napilapban, amelyn ek az osztrák kormány a kiadója (MTI/Erdély.ma) ? ? Hálátlan népet nevelni – „ Amikor egy politikus plagizál, akkor hirtelen mindenki tudós. Ha gyengén beszél angolul, akkor mindenki nyelvész. Ha diktatórikus hajlamai vannak, akkor mindenki demokrata. Arról jut mindez eszembe, hogy az interneten kering az a kínos felvétel, amikor Crin Antonescu a Nemzetközi Valutaalap küldöttségéhez beszél angolul. Mi tagadás, ha angol nyelvoktatóként képzeli el a jövőjét, lesz mit bepótolnia, de én jóindulatúan viszonyulok a jelenséghez, és a fű alatti nevelést fedezem fel ezekben a politikusi hibákban. Véletlen volna, hogy felhívják a nép figyelmét az ország hiányosságaira? Nem demonstráció a tudomány értékei mellett az, ha Victor Ponta előtérbe hel yezi az egyetemek gyatra állapotát? Nincs jó szándék abban, ha egy referendum ürügyén az elrontott népszámlálást korrigálni akarják, vagy ha megpiszkálják a jogállam legféltettebb rejtekeit, azzal a céllal, hogy a suceavai gazdától a szatmári pékig mindenk i felsorakozzon az európai értékek mellett? És ha már Európáról esett szó: amíg az elégedetlenek óbégatnak, én örvendek, hogy végre gyengült a lej, egészen pontosan: erősödött az euró. Azért mégiscsak megnyugtató, hogy egy erős Európa védőszárnyai alatt él ünk! …” ? ? ? ? Kustán Magyari Attila (Erdélyi Riport) ? ? Hogy ki a magyar? – még egyszer – „ Szajkózzuk mostanában ezt a kérdést léptennyomon, napilapban és hírpo rtálon, felvetésként és reagálásként, sorozatban és szólóban. Mert elgondolkodtattak a közelmúlt minket érintő fájdalmas kudarcai: az egyetlen felvidéki magyar párt megismételt választási sikertelensége, a „félmagyar” (egyesek szerint „aligmagyar”) párt