Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H111 5 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20706 . 15 hogy elkészítse a koncepciót" - fogalmazott. A főigazgató tájéko ztatása szerint a jövőben elsősorban a környező országokban, Horvátországban, Szerbiában, Romániában nyílhat új külföldi magyar kulturális intézet. Az erről szóló terv már készülőben van - mondta. Ezek azok a szomszédos országok, amelyekben még nincsenek k ulturális intézetek, viszont működésükhöz elsőrangú magyar érdek fűződik - tette hozzá Hatos Pál. Megjegyezte, hogy horvát és szerb igény is jelentkezett magyar intézet nyitására Zágrábban és Belgrádban. "Ott van Kolozsvár is, amely Erdély legnagyobb vár osa, és nemcsak a magyar, hanem az erdélyi román intelligenciának, diákok százezreinek az otthona. Itt csaknem egy tucat ország tart fenn kulturális intézetet" - ismertette a terveket a főigazgató. Hatos Pál kitért arra, hogy az anyagi feltételektől f üggően szeretnének nyitni a KözelKelet, az arab országok felé is, de rendkívül fontos lenne, hogy a legnagyobb magyar diaszpórával rendelkező Izraelben is legyen magyar kulturális intézet. "Reméljük, hogy hosszú távon, de még inkább középtávon ezeknek is lesz realitása" - jegyezte meg. v v i i s s s s z z a a Kárpátaljai szabadegyetem: egységes Kárpátmedencei oktatási tér szükséges Felsőszinevér (Szinevirszka Poljana), 2012. július 5., csütörtök (MTI) – Egységes Kárpátmedencei oktatási tér kialakítását, fejlesztését szorgalmazták a XX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem magyar felsőoktatással foglalkozó szekciójában csütörtökön, a kárpátaljai Felsőszinevéren. A Kárpátmedencei magyar nyelvű felsőoktatásban oktatók és tanulók együttműködé sét, valamint a cserekapcsolatok, a "tudástranszfer" erősítését szorgalmazta hozzászólásában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hangsúlyozva: ez együtt kell járjon az oktatás színvonalának folyamatos emelésével, hogy a magyar nyelvű sza kok vonzóak legyenek a diákok számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok között még mindig jóval alacsonyabb a diplomások aránya, mint a többségi nemzetek körében. Szerinte azért is indokolt a magyar tan nyelvű intézmények megerősítése, hogy a diákok versenyképes tudással léphessenek ki a munkaerőpiacra. Ezen intézmények fenntartása, működtetése pedig alapvetően az adott államok feladata, hiszen saját állampolgáraik oktatásáról van szó – tette hozzá. Jos ip Lepes, az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző karának kari tanácselnöke elmondta, hogy a szerbiai diplomások között elenyésző, egy százaléknál kisebb a magyarok aránya. Szerinte elkezdődött a vajdasági magyar nyelvű oktatás fejleszté se, a "mozaikdarabok összeállítása", így nőhet a magyar diplomások aránya. Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetője szerint a Kárpátmedencei egységes felsőoktatási rendszerben való gondolkodást az is elősegíthe ti, ha a Magyar Rektori Konferencia teljes jogú tagjaivá válhatnak a külhoni magyar intézmények képviselői. Emellett felvetette annak lehetőségét, hogy az együttműködést erősítő apró lépések részeként a magyarországi felvételi tájékoztatókba a határon túli magyar intézmények kínálata is kerüljön be. v v i i s s s s z z a a Markó Béla: az EUban is, Romániában is újra kell gombolni a kabátot Kolozsvár/Marosfő, 2012. július 5., csütörtök (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke, Markó Béla szerint felül kell vizsgálni az Európai Unió, de Románia intézményrendszerét is, és mindkét esetben "újra kell gombolni a kabátot". Az RMDSZ volt elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által szervezett marosfői EUtábor kere tében beszélt az európai értékek és az erdélyi érdekek viszonyáról, az erdélyi magyarság kilátásairól a változó Európában. Az RMDSZ tájékoztatási szolgálata által készített összefoglaló szerint Markó Béla előadásában felidézte, az erdélyi magyarságnak hata lmas elvárásai voltak az európai integrációval szemben. A közösség jólétet, gazdasági fellendülést, demokráciát és emellett sajátos érdekeinek, jogainak az érvényesítését várta. Markó úgy ítélte meg, hogy a kilencvenes évek elején jelentős európai támog atást is sikerült szereznie az erdélyi magyar közösségnek. Mint felidézte, 1993ban az Európa Tanács részben magáévá tette az RMDSZ által benyújtott memorandumot, és Románia csatlakozása feltételéül szabta az államosított ingatlanok restitúcióját és az any anyelvű oktatás megteremtését. Mára azonban az Európai Unió "megtorpant", és "a szőnyeg alá sepri" az etnikai kérdéseket, emiatt számos nemzeti probléma "fortyog a hamu alatt". Markó Béla szerint ennek a nagyarányú bevándorlás az oka, amelyre az Európai Un iónak egyelőre nincsen válasza. Az európai mentalitás ugyanis ma még nem tud különbséget tenni a bevándorló és az őshonos közösségek között.