Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis ( CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20728 . 12 úton a német kormány továbbra is erőteljesen támogatni fogja az Önök országát ”, írta levelében Merkel , amely a kancellár honlapján is megjelent. Angela Merkel emellett a legjobbakat, sok szerencsét és sikert kívánt a Dačić előtt álló feladatok megold ásához. Dmitrij Medvedev orosz kormányfő is jókívánságait fejezte ki szerb kollégájának megválasztása alkalmából. Medvedev kiemelte, az Oroszország és Szerbia közötti viszony a több évszázados hagyományokon, barátságon és a két országot összekötő együttműk ödésen alapul. “ Továbbra is aktívan együtt kívánunk működni a szerbiai kormánnyal a kölcsönösen hasznos partnerség továbbfejlesztése és a nagy gazdasági és beruházási projektumok elősegítése céljából, ami megfelel a két ország alapvető érdekeinek, hozzájár ul Európa és a Balkán stabilitásához és biztonságához ”, áll egyebek között Dmitrij Medvedev táviratában. A z Egyesült Államok is gratulált a kormányfőnek és kormányának. Washington folytatni fogja az együttműködését Belgráddal a bilaterális viszonyos fejles ztése és Szer bia EUs csatlakozása érdekében (Kitekintő) ? ? Az EUban élők közel fele tárt karokkal fogadná Ukrajnát – „ A 2012es foci Eb idején Ukra jnába látogatott EUs állampolgárok szemében javult az Ukrajnáról korábban alkotott vélemény ” – erről tanúskodnak a GfK Intézet által végzett első Euroexitpoll közvéleménykutatás eredményei. A felmérés során 1048 személyt kérdeztek meg, akik az Európai Un ió tagállamaiból érkeztek Ukrajnába. A felmérés adatai szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége (84,64%) kor ábban még sosem járt Ukrajnában (KárpátInfo) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú ? ? Antiszemita vagye? – „ A magyar szellemi életet újabb katasztrófa fenyeget i. Kiváltója Gerő András cikke, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy Romsics Ignác (aki egyébként „egy tehetséges, kedves ember”) mint történész antiszemita. Ez – ha igaz – még maradhatott volna Romsics vagy – ha nem igaz – Gerő lelkiismereti tragédiája. Ami ebből az esetleg csak a szűk történészszakmát érintő, néhány szereplős drámából nemzeti katasztrófát csinált (vagy csinálhat), az a magyar értelmiségi nagyközönség reakciója: a Rubicon című folyóirat, melynek Romsics szerkesztőbizottsági tagja, nem vit át nyitott Gerő írásáról, hanem azt „durva inszinuációnak” minősítvén aláírásgyűjtést szervezett, aminek eredményeként mindjárt az első menetben 86 neves értelmiségi, majd utánuk a tiltakozók tömege védte meg Romsicsot : nem, az nem lehet, hogy Romsics anti szemita legyen. A szerkesztőségi felhívást közvetlenül követi négy jeles szerző ( Tamás Gáspár Miklós , Székely Gábor , Gyáni Gábor és Ungváry Krisztián ) ugyancsak Romsicsot védő hozzászólása. Az ijesztő ebben az, hogy ki mindenki található az aláírók között. Természetesen ott vannak azok a szívük mélyén virtigli antiszemiták, akik még nem látják elérkezettnek az időt annak elfelejtésére, hogy „Ajrópában” nem illik antiszemitának lenni, s most kapva kapnak az alkalmon, hogy bebizonyíthassák: lám, a „zsidózás” csak válasz az „antiszemitázásra”. Aztán ott vannak Romsics akadémikus és akadémiaiegyetemi társai: akadémikus az akadémikusnak nem vájja ki a szemét. Továbbá fájdalmasan sok olyan ember, akihez több évtizedes barátság köt, akinek csatlakozását vagy a Rom sics iránti, illetve a Gerő elleni személyes elkötelezettséggel, vagy – Esterházy Péter szavait kölcsönvéve – csak azzal tudom magyarázni, mint a túlnyomó többség aláírását: „Az emberek, ha nem akarják, képesek nem tudomásul venni a valóságot. Azt kell mondjam, a Kádárkorszak c inizmusa nem követelt meg ennyi riszálást. Itt most őszintén kell magunkat becsapni – amennyiben ez a cél.” (Javított kiadás, 2002, 199.) A legijesztőbb azonban az, hogy – még mindig avval az Esterházyval szólva, aki elsőre nem egészen értette meg a „zsidó kérdést”, de aki aztán a „nem zsidók” közül szinte egyedüliként elsősorban tehetségéből, de a krisztusi szeretetbe vetett hitéből is merítve erkölcsi