Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20704 . 12 forrását táplálja még a nemzetiségi alapon szétvált Csehszlov ákia (ha a szlovákoknak megengedett, akkor a magyaroknak miért nem?), másrészt Koszovó addig nemzetközileg elképzelhetetlen különválásának példája. A budapesti parlamenti kétharmados többség felállása óta minden magyar kormánypárti lépés „nemzeti” jelzőt k ap, miközben a Magyar Köztársaságról, vagyis a nemzet (nem a parlament) kétharmadáról kellene, hogy szó legyen. A budapesti kormányzatnak nincs mandátuma a „nemzet” nevében beszélni, a kisebbségek önrendelkezési joga (amelynek egyedüli, kizárólagos letétem ényese az adott nemzetiség) kiterebélyesedésének egyik lényeges akadálya éppen az, hogy Budapest sokszor az érintettek feje felett szól bele a nemzetiségi pártok belügyeibe. A legutóbbi romániai választások rávilágítottak a gyakorlat kontraproduktív mivolt ára. „Elfelejtődik”, hogy a nemzetiségi politikában még Budapesten sincs konszenzus, vagyis a kormánypárti, a nemzeti és az állami fogalmak tudatosan összemosódnak, azt a látszatot keltve, hogy ezek közé egyenlőségjel tehető. A szomszédságpolitika kedvezőt lenül hat a kisebbségek helyzetére, mert életük minden területét átpolitizálja. Amikor az ötvenes években a magyar és a helybéli nemzetiségűek összeverekedtek, akkor az sima kocsmai csetepaté volt. Ma ugyanez nemzetiségi kérdés, amire a résztvevők, de tága bb értelemben az „érintettek” ráadásul gyakran rá is játszanak. A nemzetiségi kérdés valós probléma. A többségi nemzet mellett bármilyen kisebbség fennmaradása hosszú távon csak rendkívüli erőfeszítéssel lehetséges. Ha ez meg is történik, kisebb vagy nagyo bb mértékben negatív asszimilációra kerül sor. Ilyenkor a kisebbség egy kis része „csak azért is” álláspontot vesz fel, amivel a túlélését, de nem a megoldást biztosítja. A nemzetiség azonban csak akkor tud fennmaradni, értékeit átmenteni, hidat képezni sz ülőföldje és az anyanemzet felé, ha ezt a többségi nemzettel karöltve teszi … ” ? ? Szirtes I. János 1 (Nsz) Retrobaloldal – „ A gazdasági válság okozta súlyos szociális problémák a társadalom bi zonyos rétegeiben a politikai elittel szembeni bizalomvesztést eredményeznek, ami ideális környezetet teremt az antiestablishment pártok erősödéséhez. Az új jelenségek egyik egyenes politikai következménye lehet a szélsőbaloldal reneszánsza. Ez a tendencia azonban nem általános érvényű. Míg Görögországban a Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) a parlament második legerősebb pártjává fejlődött, a francia Baloldali Front az idei nemzetgyűlési választáson csupán a negyedik helyet szerezte meg …” ? ? Cseh Miklós (Nsz) Dunán túl – „ Múlt héten Komáromban, a Selye Egyetem épületében ülésezett a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozási bizottsága, melynek tagjai ezzel a kis performan szukkal próbálták feldobni a nyári, tétlen tunyulásba süppedő szlovák – magyar, illetve a belhoni – külhoni magyar – magyar kapcsolatokat. Ahogy az lenni szokott, az égadta világon nem történt semmi számottevő, nem próbálták bekebelezni Komáromot, nem osztottak állampolgárságot sem, nem hoztak be titokban fasisztákkal szimpatizáló magyar író hamvait. Valószínűleg csak saját szemükkel szerették volna látni, hogy igazake azok a hírek, melyeket a Kossuth rádió, és a többi közszolgálati magyar média rettentően „obje ktív” műsora sugároz Magyarország irányába a határon túlról, akarom mondani a külhonból. Hogy itt azért fogy a magyar, mert elnyomják, az új kormány meg kimondottan sanyargat bennünket. Bár az ülés jegyzőkönyvét nem láttam, de a bizottság nem hozott semmil yen rettentően fontos döntést, ha hozott egyáltalán bármilyet. A szlovák reakció eltúlzott volt, de előre kiszámítható. A magyar diplomácia pontosan tudatában van annak, hogy mi az, ami a szlovák politikusokat zavarja. Akkor meg vajon miért játssza ezt kör bekörbe Magyarország? Komolyan nem fontos számukra a jó viszony ápolása a szomszédos országok kormányaival? A válasz erre valószínűleg egyértelműen a nem. A magyar jobboldali 1 a politikatudományok kandidátusa