Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20721 . 23 szeretnének válni, hogy legelőbb alakítsunk közös választási listát. Sajnos, nem mindegyikük csatlakozott ehhez, ám a parlamenti pártok közül mindegyik összefogott” — fogalmazott. v v i i s s s s z z a a Economist: a Kreml jogi alapot épít a tekintélyelvű kormányzáshoz - ELEMZÉS Moszkva, 2012. július 22., vasárnap (MTI) - A nyári szünet előtti utolsó ülésnapon az orosz parlament fontos napirendi ponto kat tárgyalt. A képviselők gyorsított ütemben szavazták meg azt a három törvényjavaslatot - a civil szervezetekről (NGO), a rágalmazásról és az internetről , amelyek a rezsim belső szabályainak merevítését, egyben pedig mindazoknak a megfélemlítését és me gosztását célozzák, akik tevékenyen szemben állnak a rezsimmel. Vlagyimir Putyin elnök rendszere kifogyott az ötletekből, de nincs híján az undorító taktikai húzásoknak - így értékelte a The Economist a kifejezetten represszív jellegű három törvény elfo gadását. A negyedik törvény értelmében horribilis bírsággal sújthatók a nem engedélyezett tiltakozó megmozdulások szervezői és résztvevői. Mindez egybecseng Putyin Nyugatellenes retorikájával, amely ostromlott erődnek állítja be Oroszországot, ellenfeleit pedig a külső ellenség által mozgatott báboknak. Az államfő szombaton aláírta a civil szervezetek működését szigorító törvényt, amely így hatályba is lépett. Ez kötelezi az Oroszországban működő, külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket, ho gy "külföldi ügynökként" vetessék magukat nyilvántartásba. A törvényt be nem tartó szervezeteket az eddiginél szigorúbb büntetéssel sújtják, működésüket bírósági ítélet nélkül akár hat hónapra is felfüggeszthetik. Az NGOknak a jövőben minden külföldről sz ármazó segélyről haladéktalanul tájékoztatniuk kell az orosz hatóságokat, ha nem akarnak pénz- vagy akár börtönbüntetést kockáztatni. A fenti négy törvény akkor is okot adna aggodalomra, ha Oroszország jogállam volna, erős hangú szabad sajtóval. A jogsza bályok ugyanis igen laza megfogalmazásúak, elfogadásukat pedig vitriolos hangú hivatalos magyarázat előzte meg. Még rosszabbá teszi a helyzetet az orosz állami szervek és közintézmények működési módja. Ezek elsősorban saját érdekeiket tartják szem előtt, b üntetlenséget élveznek és fentről érkező utasításokat hajtanak végre, ami melegágya a korrupciónak. Egyúttal magyarázatot ad azoknak a vizsgálatoknak az erőtlenségére, amelyeknek a Putyin hivatali ideje alatti visszaéléseket - köztük Szergej Magnyickij ügy véd börtönben bekövetkezett halálát - kellett (volna) felderíteniük. Az orosz lakosság joggal tart attól, hogy az új törvényeket szelektíven és bosszúálló módon fogják alkalmazni az illetékesek. Vlagyimir Putyin egyszerre próbálja elrettenteni ellenfelei t és megmutatni keményvonalas híveinek, hogy megvan benne az akarat a szigorú fellépéshez, és képes a dumában is elfogadtatni irányvonalát. Ugyanakkor ez az elnök gyöngeségét is jelzi - vélte a brit hírmagazin. A múltban Putyin - népszerűsége hullámán lo vagolva, valamint a bőségesen áramló olaj- és gázbevételeknek köszönhetően - megengedhette magának, hogy ne vegyen tudomást az ellenzék tüntetéseiről, amelyek csak kevés embert mozgattak meg. Elviselte a média szurkálódásait is: az állami televízió rá nézv e kedvező beszámolói ugyanis bőven ellensúlyozták a kritikát. Ma viszont a rezsim gazdasági modellje, amelynek alapját a hatalom "szinekúra" pozícióinak elosztása képezi, kimerülőben van. A városi középosztály szemében igencsak szálka a hivatalos szintre e melt törvénytelenség. A Vlagyimir Putyinról szóló talpnyaló sajtójelentések irritálóak. Nem különben a hatalmon lévők pökhendiségének megannyi jele, például az elterjedt választási csalás vagy a lezser hatalomváltás Vlagyimir Putyin és elődje, Dmitrij Medv egyev között. Az orosz hatóságok képtelenek reagálni a lakosság új hangulatára, ami veszélyes lehet. A rezsim berkein belül sokan tudják, hogy a rendszer változtatásra szorul, ám sokan félnek is a vele járó következményektől: a valóban szabad sajtó vagy független ügyészek veszedelmes kérdéseket fogalmazhatnának meg az utóbbi 12 év korrupciójáról és erőszakcselekményeiről. Mindennek következtében Oroszország gyorsan halad a rossz irányba: abba, amely közelebb viszi a szovjet időkhöz és távolítja az európ ai fősodortól, ahol valójában volna a helye. Nem valószínű, hogy ez hosszú időn át fenntartható lenne. A durva módszerek, például ellenzéki vezetők bebörtönzése, még több tiltakozás kockázatát hordozzák magukban. Egy átfogó elnyomás - például fizikai er ő alkalmazása nagyszámú tüntető szétoszlatására - még odébb van. Ez alighanem meghaladná a korrupt, inkompetens és demoralizált rendőrség és belügyi alakulatok erejét. Ám még a részleges belföldi elnyomás (amelyet esetleg agresszió vagy károkozás kísérne k ülföldön) is undorító volna. A kívülállók joggal aggódnak, a fő áldozat azonban maga az orosz lakosság volna. Az oroszok méltóságot, igazságot
