Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20721 . 18 VMSZ tartományi helyzetére, teljes mértékben megérti, hogy a párt nem kíván a köztársasági hatalom része lenni …” ? ? Bozóki Antal ( http://bozokiantal.blogspot.hu ) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r A profik már nem fegyverrel harcolnak – „ A globalizációba, a modernizációba bekapcsolódott országok rájöttek, hogy nem feltétlenül fegyverekkel érhetik el céljaikat. Vannak ennél hatékonyabb eszközeik is ” – mondja a háborúk ritkábbá válásáról Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Kö zszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának vezetője – „… az országok nem szokták önmagukat diktatúrának nevezni. Tehát ez is inkább definíció kérdése: mely államokat tekintünk demokráciának? Mihez képest demokráciák vagy nem azok? Ha Európá t vesszük, akkor az állítás – a délszláv háborúk, de a 2008as orosz – grúz háború óta mindenképpen – nagyjából igaz. Viszont tény, hogy azért sor kerül kisebb fegyveres konfliktusokra, még a NATOn belül is, így a törökök és a görögök között. A kétpólusú vilá grendben a háború elkerülésének fő oka az volt, hogy Európában húzódott a fő frontvonal. Vagyis egy kirobbanó háború könnyen ismét világháborúvá fajulhatott volna. Ezért az Egyesült Államok és a Szovjetunió, pontosabban a NATO és a Varsói Szerződés tagálla mai, afféle „proxyháborúkat” vívtak Koreában, Vietnamban. Az afrikai nemzeti felszabadító háborúkat is idevéve a háborúzás azért folyt mindvégig. Az elmúlt évtizedekben a háborúk Ázsiára és Afrikára jellemzőek. Igaz ez az Egyesült Államok két nagy, közelm últbeli háborújára, az afganisztánira és az irakira is. Irak esetében ez egyfajta polgárháborúvá alakult át, és áll ez részben Afganisztánra is. Olyan konfliktusok ezek, amelyekben keverednek a klasszikus és a gerillaháború elemei. Az előbbire a szervezetts ég, a bürokratikus jelleg jellemző – a nagy háborúk tervezőasztalok mellett születnek – , az utóbbira a spontaneitás és az, hogy a gyengébb fél a helyi viszonyokat és az időtényezőt igyekszik kihasználni az erősebbel szemben. Vannak ezen kívül a polgárhábor úk; itt az elnevezés azért félrevezető, mert polgáron sokszor mást értünk …” (Nsz) Economist: a Kreml jogi alapot épít a tekintélyelvű kormányzáshoz [ E LEMZÉS ] – A nyári szünet előtti utolsó ülésnapon az orosz parlament fontos nap irendi pontokat tárgyalt. A képviselők gyorsított ütemben szavazták meg azt a három törvényjavaslatot - a civil szervezetekről (NGO), a rágalmazásról és az internetről , amelyek a rezsim belső szabályainak merevítését, egyben pedig mindazoknak a megféleml ítését és megosztását célozzák, akik tevékenyen szemben állnak a rezsimmel. Vlagyimir Putyin elnök rendszere kifogyott az ötletekből, de nincs híján az undorító taktikai húzásoknak - így értékelte a ? ? The Economist a kifejezetten represszív jellegű három tö rvény elfogadását. A negyedik törvény értelmében horribilis bírsággal sújthatók a nem engedélyezett tiltakozó megmozdulások szervezői és résztvevői. Mindez egybecseng Putyin Nyugatellenes retorikájával, amely ostromlott erődnek állítja be Oroszországot, e llenfeleit pedig a külső ellenség által mozgatott báboknak. Az államfő szombaton aláírta a civil szervezetek működését szigorító törvényt, amely így hatályba is lépett. Ez kötelezi az Oroszországban működő, külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezet eket, hogy " külföldi ügynökként " vetessék magukat nyilvántartásba. A törvényt be nem tartó szervezeteket az eddiginél szigorúbb büntetéssel sújtják, működésüket bírósági ítélet nélkül akár hat hónapra is felfüggeszthetik. Az NGOknak a jövőben minden külfö ldről származó segélyről haladéktalanul tájékoztatniuk kell az orosz hatóságokat, ha nem akarnak pénz- vagy a kár börtönbüntetést kockáztatni (MTI)
