Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-17
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20717 . 17 Autonómiatörekvések elhalasztva VMDP Hírlevél 20120716 A Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) tagjai, figyelemmel a közeledő romániai választásokra, befékeztek. A tanácskozó testület budapesti ülésének a legfontosabb politikai üzenete az, hogy a tagszervezetek megállapodtak: az őszi választási kampányban mellőzik az európai polgári kezdeményezés (EPK), s ezzel az autonómia ügyét is. E fogadalommal a KMAT részvevői e gy időre lezárták az európai polgári kezdeményezés (EPK) intézményével kapcsolatos hónapok óta tartó meddő vitát. Ismeretes, hogy a KMAT még az év elején kettős felismerésre jutott. Az egyik, hogy ez az április óta alkalmazható intézmény nem alkalmas az au tonómiatörekvések kezelésére, a másik, hogy Erdélyben az EPK „használatára” vonatkozóan is igencsak eltérőek a nézetek, s nem lehet olyan közös javaslatot megalkotni, amiben a magyar autonómia ügye legalább nyomokban megjelenne. Ebben a helyzetben a Románi ai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) lévén, hogy különben is mellőzi az autonómiaköveteléseket, helyzeti előnyhöz jut. Másrészt, miután az Ugocsa non coronat elve alapján a saját tervezett útján halad tovább, az RMDSZ számára az EPK ügyének vitatása valób an nem kívánatos. Ha tehát a másik két autonómiában érdekelt magyar szervezet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) meg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) s a velük együttműködő erdélyi KMATtagok, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt is tartják magukat a megbeszéltekhez, akkor a magyar autonómia ügye – az RMDSZ érdekeinek megfelelően – nem lesz kampánytéma. Minden jel arra mutat, hogy a három EPK közül az RMDSZ javaslata messze a legkidolgozottabb, s az EU közegében máris legbeág yazottabb. A dokumentum nem foglalkozik a magyar, vagy kisebbségi politikai autonómiával, s máris jelentős nemzetközi támogatottságra tett szert. A javaslat tengelyében levő elgondolás nem új. Alapeszméje visszavezet a több mint húsz éve „rejtőzködő” Várad yféle minimális kisebbségi jogok projektumához. Nem kell tehát csodálkozni azon, hogy a „legnagyobb, a legbefolyásosabb” erdélyi magyar versenypárt berkeiben újra éledt kezdeményezéshez elsőként – helyi, saját pártérdekeivel összhangban – a „legnagyobb, a legbefolyásosabb” vajdasági magyar párt is csatlakozott. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a KMATban folyó vitákból udvariasan kimaradt, de az Európa Tanácsban működő képviselője beállt az RMDSZ nemzetközi támogatói közé. Mégis, mi az oka annak, hogy h árom erdélyi szervezet három EPK javaslattal rajtol? A KMAT tagszervezetei régen eljutottak a felismerésig, hogy amennyiben az EPK intézményével kívánnak élni, meg kell maradniuk az EU jogi keretei között. Oda pedig az autonómia intézménye nem illeszthető be. Hogy a három nagy erdélyi szervezet most mégis három kezdeményezéssel kívánja megrohamozni az EUt, nos, az objektív mércével mérve leginkább presztízs célokkal magyarázható. Tekintettel az RMDSZ óriási helyzeti előnyére, a magyar EPK kezdeményezések, ha egyáltalán mind megjelenik az Európai Bizottság színe előtt, a Kárpátmedencében működő autonómiabarát politikai erők számára értékes tanulsággal szolgálhatnak. Tudott dolog, hogy az EU nem „lájkolja” az autonómia ötletét, s látniuk kell azt is, hogy az egyenlők között vannak egyenlőbbek. Ilyen előzmények után borítékolható, hogy a három EPK potenciális javaslattevő, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közül csupán a politikai autonómiától mentes RMD SZ indítvány számíthat sikerre. A másik két javaslat (benyújtóik hiába igazodtak utólag az EU autonómiamentes normáihoz), két okból kifolyólag legfeljebb a futottak még kategóriában jutnak szerephez. Nem számíthatnak sem a nemzetközi partnerek, még kevésbé a román kormány háttértámogatására. Hova jutottunk tehát? Láthatjuk, az erdélyi politikai erők jelenleg csak abban egységesek, hogy különkülön indítják útjára az EPK javaslataikat. S hogy ezt a tényt nem teszik kampánytémává. Az elmondottakhoz képest a l egfontosabb tanulság az, ami egyaránt vonatkozik minden kisebbségi magyar autonómiakövetelő pártra. Az autonómiától megtisztított EPK javaslatok sorsa könnyen világossá teheti a sejtést, hogy az EU politikai színterén a kisebbségi pártok autonómiatörekvése it, s egyáltalán a kisebbségi mozgolódásokat, amennyiben azokat az anyaország kormánya illetve a helyi többségi erők nem támogatják, napirendre sem veszik. Van kiút. A Kárpátmedencében, ha noszogatással is, egyetértésre kell jutnunk legalább a területi, i lletve a nemterületi magyar (politikai) autonómia ismérveinek ügyében. Ha ez a folyamat az Orbánkormány második
