Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civi tas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20628 . 18 dunai népek Habsburgok nélküli konfö derációjában gondolkodtak, a hazaiak azonban a különállás fejében és a felemelkedés reményében 1867ben kiegyeztek a Habsburgokkal. Az akadémikus azt mondta, egyes gondolkodók úgy vélték a XIX. században, hogy a dalmát tengerpart visszaszerzésével Magy arország nagyobb befolyást szerezhetne Boszniában és Hercegovinában is. A történész "az első világháború előtti magyar imperializmus" egyik válfajának nevezte a turánizmust, amely keletre igyekezett terjeszkedni, hangoztatva, hogy "a 600 milliós turáns ág" vezetőjének a magyarságnak kell lennie. Emellett a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, idősebb Chorin Ferenc azt szorgalmazta, hogy a keleti piacokat meg kell szerezni Magyarországnak - mutatott rá. Romsics Ignác kitért arra, hogy Jászi Osz kár, az Országos Polgári Radikális Párt elnöke 1915ös és 1916os cikkeiben ugyancsak a balkáni magyar befolyás kiterjesztését szorgalmazta, szerinte ugyanis Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát is ahhoz az elképzelt államhoz kellett volna csatolni, amelynek központja Magyarország lett volna. Hangsúlyozta: Horthy Miklós 1921ben belátta, a trianoni béke ratifikálása volt a politikai realitás, ezzel szemben a Turán Szövetség a két világháború között arra törekedett, hogy "Szent István és Mátyás király birod almát helyreállítsa". A birodalmi gondolatot Szálasi Ferenc hungarista és nyilaskeresztes mozgalma szintén felkarolta - tette hozzá. Emlékeztetett arra: 1945 után az irredenta eszme háttérbe szorult, Magyarország "kisállamiságát" elfogadta mások mellet t a Horthykorszak történésze, Szekfű Gyula és Bibó István (aki Nagy Imre államminisztere lett 1956ban) is. Megjegyezte: a rendszerváltás után a "birodalmi gondolat" feltámadása nem következett be. Turbucz Dávid, az egri Eszterházy Károly Főiskola dok torandusza, a Horthy Miklósról szóló nemrégiben kiadott életrajz szerzője ellentmondásos személyiségnek nevezte Horthy Miklóst, akiről számos tévhit, legenda, mítosz élt és él ma is a társadalomban. Közölte, alapvetően mindig a fennálló rendszer határ ozta meg, hogy "mit szabad és illendő gondolni Horthy Miklósról", akinek első világháborús otrantói győzelmét a mítoszteremtés részeként felnagyította a korabeli hivatalos propaganda, továbbá a korszak összes sikerét a kormányzónak tulajdonították, sőt azt is állították, hogy "Horthy nélkül nincs jövője a magyar nemzetnek". Elmondása szerint Horthyt az "országgyarapító" jelzővel először Imrédy Béla miniszterelnök illette a szlovákiai területvisszacsatolás (1938) alkalmával. A kormányzó kultuszában, sze mélyének méltatásában azonban nem kellett mindenkinek részt vennie - emelte ki. Szólt arról, hogy a második világháború után Horthynak "ellenkultusza" alakult ki, "az addigi történelem egyik legsötétebb alakjává vált": vitatták, hogy rendesen tudott ma gyarul, ami azonban - mint mondta - nem volt igaz. Rávilágított: kronológiailag szintén nem igaz az a pártállami állítás, miszerint Magyarország volt Németország "utolsó csatlósa", mert Horvátország tovább tartott ki a tengelyhatalmak mellett. A rendez vényen előadást tartott még mások mellett Gábor György filozófus, a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanára, Vásárhelyi Mária és Vitányi Iván szociológusok és Debreczeni József politológus. Az eseményen meg jelent Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfő is. v v i i s s s s z z a a Révkomáromi tanácskozás - Kihelyezett ülés a szlovákiai magyarok problémáiról, vita Szlovákia értesítéséről - ÖSSZEFOGLALÓ Révkomárom/Pozsony, 2012. jún ius 27., szerda (MTI/SITA) - A szlovákiai magyarság lélekszámának csökkenése, annak okai, következményei és visszafogása, valamint a szlovákmagyar viszony és a magyarmagyar kapcsolatok adták a nemzeti összetartozás bizottsága révkomáromi kihelyezett ülés ének súlyponti témáit szerdán. A két ország képviselői ellentétes nyilatkozatokat tettek arról, értesítettee előre Magyarország a szlovák parlamentet a rendezvényről. Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a találkozó utáni sajtóértekezleten hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne csak a magyar parlamentben beszéljenek a határon túl élő magyarokról, hanem személyes kapcsolatba is kerüljenek ezekkel a közösségekkel. Kiemelte: amikor a szlovákiai magyaroknak segít enek, akkor Szlovákiának is segítenek, hiszen az ott élő magyarok Szlovákia állampolgárai, és a magyarmagyar kapcsolatok szorosabbra fűzésével a jószomszédi kapcsolatokat is javítják.
