Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civi tas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20628 . 13 megtesz annak érdekében, hogy a komáromi Selye János Egyetem továbbra is megőrizze egyetemi besorolását.” ( Szigeti László , az MKP oktatási és kulturális alelnöke nyilatkozata.) Bugár Béla reakciója pedig a jún. 27i Új Szóban jelent meg, mely szerint a status quo sérül, s „ellenezzük a javaslatot (azaz a leminősítésre vonatkozót – A.Z. megj.) még ha szakmai érvekkel támasztják is alá.” A gyerekes durcimurcizás helyett talán nyomós szakmai ellenérveket, s ha kell, releváns törvényjavaslatokat sorakoztathatna fel a Híd oktatásért felelős teamje (létezését feltételezem). Az ugyanis a dolga a parlamentben. Az aggódás persze érthető é s minden kétséget kirázóan jogos. Teljes mértékben hihető (bár elég paranoiás dolog, viszont „minket tényleg üldöznek...”), hogy az egyetemalapítást mindig is ellenző Dušan Čaplovičot , nem szakmai érvek vezérlik, nem csak a minőség javítása, hanem többek k özött, vagy inkább elsősorban a számára egyébként nem túl sok lehetőséget nyitó hatalmi átrendezés motiválja. A minisztertől eddigi „munkája” és nyilatkozatai alapján ez simán kitelik …” ? ? Ardamica Zorán (Paraméter.sk) Paška, Bugár és a nemzeti összetartozás – „ Ma Komáromban tartja kihelyezett ülését a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. Ugyanúgy, ahogy korábban már a kárpátaljai Beregszász (2011.04.27.), szlovéniai Lendva, (2011.06.29) vagy az erdélyi Nagyszalonta (2011.10.19.) esetében is megtörtént. A magyar Külügyminisztérium ugyanis természetesnek tartja, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottsága - mely 2010 év végén a határon túli magyar ság kérdéskörével önállóan foglalkozó fórumként jött létre - közvetlen tartson kapcsolatot a határon túli magyarsággal… Felhozatalként a keddi szlovák cirkusz, annak mediális tálalása (mindenütt a TOP 2 hírek között volt a tegnapi sajtóban), és a mai ülés utáni várható újabb hangulatkeltés azt mutatja, vége a szlovákmagyar fegyverszünetnek, Pozsony újra előhúzta a magyar kártyát. Pavol Paška házelnök ismét ugyanazokat a félelmeket fogalmazta meg, melyek anno Sólyom László szlovákiai kiutasításához/be nem e ngedéséhez vezettek. Csakúgy, mint akkor, most is Robert Fico van hatalmon… Tisztán látható, hogy ami az ukrán, román, vagy épp szlovén államhatalom részéről az ott élő magyar kisebbség vonatkozásában a kihelyezett bizottsági ülések kapcsán elfogadható, az Szlovákiában merev elutasítást, hisztériát vált ki. A szlovák fél gondolkodását jól mutatja Pavol Paška elejtett félmondata, miszerint "Schengen nem szüntette meg a nemzetállamok határait". Épp ez az, hogy Szlovákia (még) nem nemzetállam, egyelőre csak an nak építése zajlik. Gőzerővel. A mai bizottsági ülés is valahol abból ered, hogy Trianon után a magyarság meghatározó része határon kívülre került, a jelenlegi magyar kormány pedig nyíltan felvállalja a határon túli magyarság kérdéskörét. Mi ebben a rossz? …” ? ? Király Zsolt (Új Szó/korkep.sk) Támadják a szlovákokkal barátkozó magyar történészt – Nagy visszhangot váltott ki Demmel József Ľudovít Štúrról szóló monográfiája magyar és szlovák részről egyaránt, de nem csak ez miatt bírálják a fiatal történészt. Nemrég a ? ? Týždeň című szlovák hetilapnak adott interjút Demmel József a 2011ben megjelent, Štúrról szóló monográfiája kapcsán, amely hamarosan szlovák fordításban is megjelenik. „ Demmel József fiatal magyar történész, aki körülbelül tíz éve érdeklődik Szlovákia történelme iránt, 1982ben született Budapesten, ma is ott él családjával. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tanult történelme t, Kiss Gy. Csaba diákjaként doktorált. Körülbelül 50 tanulmány és két könyv szerzője. Első könyve 2009ben jelent meg a Kalligram kiadó gondozásában „Egész Szlovákia elfér egy tutajon" címmel, a másik „A szlovák nemzet születése, Ľudovít Štúr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyarországon" címmel 2011ben jelent meg. Jelenleg a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Saját bevallása szerint kezdetben nem érzett különösebb késztetést Štúr életének megírására. Úgy gondolta ez a téma »lerágott csont«, hiszen a szlovák történészek már kimerítették ezt a témát. Három évvel ezelőtt Szigeti László , a pozsonyi
