Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC ) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20626 . 14 egyesülésről, akkor minimum 70en szavaznának ellene” — olvasható a cikkben, hozzátéve, hogy Andrij Kozsemjakin, a frakció vezetője áll ezen többség élén. A lap forrása sz erint Olekszandr Turcsinov csak azért „állt elő a Változások Frontjával való egyesülés ötletével, mert Julija Timosenko kezdeményezte azt, aki az első helyet szeretné megszerezni a választásokon”. „Úgy néz ki, hogy ő (Turcsinov) már megértette, hogy hibát követett el: nem leszünk elsők, a frakciót viszont elveszítjük. Ráadásul alábecsülte Jacenyukot: ez utóbbit jól pénzelik, s ennek köszönhetően a saját embereit ültette a kulcspozíciókba a központi stábban” — húzta alá. v v i i s s s s z z a a Matolcsy: Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát Budapest, 2012. június 25., hétfő (MTI) - Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát, ezt a bizonyítványt az Ecofin állította ki, amikor visszavonta az európai unió s kohéziós alapokra vonatkozó felfüggesztését - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén. Rámutatott: az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin megállapította, hogy Magyaro rszágnak példátlan gyorsasággal sikerült helyreállítania az államháztartás pénzügyi egyensúlyát. A GDParányos államháztartási hiány 2010ben 4,2 százalék volt, 2011ben egyszeri intézkedésekkel - így a magánnyugdíjpénztári rendszer reformjával - töb blettel zárt az államháztartás, amely egyszeri intézkedések nélkül is 2,47 százalékos hiányt mutatott, majd erre az évre 2,5 százalékos hiányt tervez a költségvetés. Ebben a folyamatban szokatlan eszközöket is fel kellett használni - tette hozzá a mini szter. Matolcsy közölte: egyetért a Fideszfrakció javaslatával, amely a vállalkozások járulékterheinek csökkentésére, illetve munkahelyteremtésre vonatkozik, hozzátéve, hogy a programhoz forrást kell találni. Burány Sándor (MSZP) a miniszteri bes zámolót követően jelezte: a pénzügyi konszolidáció nem 2010ben, hanem már korábban, 2006ban elkezdődött. Azt mondta, hogy a második Orbánkormány 2010ben költségvetési lazítást, 7 százalékos államháztartási hiányt tervezett, amelyet az EU informálisan s em engedett meg. Megjegyezte: a kohéziós pénzek felfüggesztése sem a szocialista kormányok alatt történt, hanem már az Orbánkormány működése alatt, annak gazdaságpolitikája nyomán. A szocialista képviselő szerint a vállalkozások adó, illetve járulékterhé nek növekedése logikusan vezet elbocsátásokhoz, a versenyszférában 27 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A szocialista Kovács Tibor, a bizottság alelnöke azt mondta: a korábban rendezett viszonyt az IMFfel a kormány megszüntette, "néhány k oki után hazazavarta képviselőit, majd egy év elteltével visszakönyörögte magát, és most azon dolgozik, hogy a tárgyalási viszony helyreálljon". A Bajnaikormány idején szerény gazdasági növekedés volt, most recesszió van - tette hozzá. A kormány és az NGM nemcsak az ellenzéki pártokkal, de az őt támogató közgazdászokkal és vállalkozókkal sem hajlandó konzultálni - fogalmazta meg véleményét Volner János (Jobbik) a bizottság másik alelnöke. Scheiring Gábor (LMP) azt hangsúlyozta, hogy fontos döntés az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartani, de ezt a célt úgy érte el a kormány, hogy az EUrangsorban a magyar gazdasági növekedés a sereghajtók közé tartozik, a versenyszférában csökkent a foglalkoztatás. Emellett ismert, hogy a fiatalok negyven százaléka el akarja hagyni Magyarországot, nő a létminimum alatt élők száma. A kohéziós források felfüggesztését nem lehet az Orbánkormány nyakába varrni, mert a márciusi döntés a korábbi évek következménye volt - reagált Burány Sándor felvetésére Ma tolcsy György. "A 20022010es gazdaságpolitikának fizetjük az árát, nem pedig a 20102012es időszaknak" - tette hozzá. Magyarországot azért érte pénzügyi támadás 2011 októbere és 2012 tavasza között, mert nem a lakosságra és a magyar vállalkozásokra terhelte, terheli négy év alatt a 3 ezer milliárd forintos takarékossági csomagot - mondta képviselői kérdésre válaszolva a miniszter. "Azért érte előre tervezett pénzügyi támadás Magyarországot, mert érdeksérelmet okozott azoknál, akikre ezt a közel 3 ezer milliárd forintos terhet ráraktuk, ezért kapott háromszoros bóvli minősítést az ország" - jelentette ki. Úgy fogalmazott: ha november 17én az S&P leminősítést nem állítjuk le - ekkor fordult az IMFhez Magyarország - akkor más ősz és tél köszö ntött volna az országra, és emellett nagyon sokba került volna. "A hitelminősítők leminősítése nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a kormány rosszul működik. Azt jelzi: valakinek a tyúkszemére rálépett a kormány, mégpedig a pénzügyi rendszerek, szervezete k, intézmények tyúkszemére" - mondta Matolcsy György.
