Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20405 . 15 Külügyi Bizottság lendvai látogatásában. Ezenkívül, a tényekre szorítkozva, a szlovéniai népszavazás eredményéről is olvashatnak … (Kitekintő) Kisebbségként Szerbiában – Szerbiában öt hivatalos nyelv van a szerben kívül és közel 30 kisebbség él az országban. Ennek ellenére még sok etnikum helyzete ingatag és az őket megillető jogok csak papíron léteznek, nemcsak az államhatárok kijelölése bizonytalan, hanem a kisebbségek érvényesülésének lehetősége is. Az ország nemcsak etnikai, hanem felekezeti szempontból is tarkaságot mutat. A magukat több évtizedig jugoszlávnak valló lakosságnak a 2000es évek elején kellett szembesülnie azz al, hogy újból lényeges a nemzetiség kérdése. Szerbia alkotmányában és számos törvénnyel határozta meg a kisebbségek jogainak érvényesülését. Garantált számukra a törvény előtti egyenlőség, valamint tiltva van minden diszkrimináció irányukban, és mindenfél e erőszakos asszimiláció a többségi nemzethez. Képviselőiken keresztül részt vesznek az országgal kapcsolatos döntésekben, valamint önállóan döntenek azokban a kérdésekben, amelyek a kultúrájukhoz, oktatásukhoz kapcsolódnak. Nemzeti Tanácsok létrehozására volt lehetőségük, amellyel tíz kisebbség élt és hozott létre ilyen intézmény, melyek bekapcsolódnak az ill etékes állami szervek munkájába… (Kitekintő) Egyre távolabb Európától – Súly os ára lehet az Orbánkormány taktikázásának, és az is előfordulhat, hogy Magyarország hosszú időre elesik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteleitől. Ez következik legalábbis abból, hogy míg a kabinet látszattárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal (EB ), addig a kötelezettségszegési eljárásokban érintett ügyek nagyobb részében nem hajlandó igazodni az európai feltételekhez. Ráadásul az Európai Unióval való megegyezésre törekvés szikráját sem mutatják a legutóbbi kormánypárti megnyilvánulások. Míg itthon már harmadszor igyekszik előadni a Fideszkabinet, hogy hamarosan pontot tehetünk az uniós kötelezettségszegési eljárások végére, addig Brüsszelben szinte biztosra veszik: bírósági szakaszba jutnak a magyar jogállamiságot veszélyeztető ügyek. Kis közjáték nak értékelhető, hogy Navracsics Tibor kedd este az ? ? Inforádióban arról beszélt, nem hivatalos brüsszeli tájékoztatás szerint akár már a testület szerdai ülésén döntés születhetett volna az eljárások folytatásáról, avagy leállításáról. A miniszterelnökhel yettes szavaival ellentétben azonban még csak nem is szerepeltek magyarügyek az EB tegnapi napirendjén, a húsvéti brüsszeli munkaszünet miatt pedig - mint megírtuk - csak április végére ígértek hivatalos tájékoztatást, bár bizonyos kérdésekben, miután az ügyek nem újak, a hónap folyamán állást foglalhatnak (Nszv) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú A szolgalelkűség határai – „ A köztársasági elnök lemondásával túljutottunk a m ind kínosabb Schmittügyön, de az esetnek – ha lehet egyszerűen csak így nevezni ezt a hónapokig húzódó szappanoperát , kínálkoznak mélyreható tanulságai. Mindenekelőtt arra kellene választ találni, miként volt lehetséges, hogy az ország miniszterelnöke - aki a Schmitt Pálban rejlő hasznosítási potenciált a politika, konkrétabban a Fidesz számára felfedezte, majd szívósan mentorálta is az utóbb célirányosan a köztársaság elnöki székébe ültetett pártfogoltját , oly hosszú időn át félreértette az egyre „fok ozódó” helyzetet. Igen, Orbán Viktor rosszul mérte fel a krízis paramétereit; sőt: mintha nem is érzékelte volna, hogy krízis van. Mondhatjuk, ez csupán olyan taktikai hiba volt, ami minden politikussal megeshet, amikor túl sokféle szempontot kénytelen egy eztetni, s nem látja világosan, melyiket kell preferálnia. Ez ugyan kevéssé meggyőző mentség, de egyébként sem igaz. Mert a kormányfő becsődölt halogató taktikája mögött voltaképp stratégiai hiba húzódik meg. Kérdés persze, mit tekintünk egyáltalán stratég iai tényezőnek.
