Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20421 . 22 A MIK gyűlését Toró T. Tibor egykori ifjúsági vezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is köszöntötte. Toró úgy vélte, a fiataloknak is felelőssége, hogy átláthatósággal, őszinteséggel, nyíltsággal megpró bálják visszaadni a politika becsületét. Téglássy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúsági főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány erőforrásnak és nem problémának tekinti a fiatalokat. Úgy vélte, a szovátai tanácskozásnak az a feladata, hogy a MIKet megfeleltesse az idők kihívásának. v v i i s s s s z z a a Elkészült a Vajdasági Magyar Civil Stratégia Szabadka, 2012. április 21., szombat (MTI) – Elkészült a Vajdasági Magyar Civil Stratégia: a 2018ig szóló célokat és feladatokat megfogalmazó dokumentumot szombaton mutatta be a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a szabadkai városházán rendezett konferencián. Korhecz Tamás, az MNT elnöke hangsúlyozta: a vajdasági magyarságnak hosszú évtizedek óta ma a legjobbak a lehetőségei, még soha nem volt még ilyen összefogott a közösség, s korábban arra sem adatott esély, hogy szakmai alapon határozza meg fejlődésének irányát. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a két éve tartott választás ok óta az MNT impozáns teljesítményt nyújtott, elfogadta az oktatási, a művelődési és a tájékoztatási stratégiát, s már folyik az ifjúsággal és sporttal kapcsolatos dokumentum előkészítése is. A pártelnök szerint, e közakaraton nyugvó stratégiák jelentős ége, hogy hosszú távon meghatározzák a politika mozgásterét. Pásztor István a május 6i szerbiai választásokra célozva kijelentette, az erőteljes politikai képviselet az, amely lehetőséget teremt a megalkotott stratégiákban foglalt célok megvalósítására. Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben a vajdasági magyarság mindennapi életének megszervezésében, identitásának megőrzésében és életminőségének javításában kiemelkedő szerepet játszottak a civil szervezetek. A mintegy ötszáz működő vajdasági magyar egyesület, alapítvány és szövetség – amely munkájában mintegy 20 ezren vesznek részt - gazdag és szerteágazó közösségi életet teremtett, többségük művelődési, kulturális, ismeretterjesztő és oktatási tevékenységgel foglalkoz ik. A civil szervezetekre jellemző a folyamatos forráshiány, ennek ellenére – a tagok által végzett önkéntes munkának köszönhetően - tevékenységük sikeres. A civil szféra azonban eljutott az önkéntesség és a meglévő anyagi erőforrások által elérhető ere dmények felső határáig, ezért volt szükség a továbbfejlődést lehetővé tevő stratégia megalkotására – mondta a politikus. A dokumentumot a civil szervezetek igényei és javaslatai alapján állította össze az MNT konzultációs testülete. A stratégia megalkotá sát kérdőívesfelmérés – amelyben az érintettek több mint 80 százaléka részt vett – és 25 civil fórum előzte meg – tudatta az alelnök. Ricz András, a Regionális Tudományi Társaságnak a stratégia megalkotását irányító szakembere elmondta, a program egymás ra épülő tevékenységet határoz meg. Az első feladat az intézményfejlesztés: ennek részeként Vajdaságban nyolctíz Civil házat hoznának létre, amelyek szakmai tanácsadással, eszközkölcsönzéssel, könyvtárak létrehozásával, helyiségek biztosításával segítenék a szervezetek tevékenységét. A stratégia célja a szervezetek közötti együttműködés és kommunikáció erősítése, ennek érdekében egyebek között közös honlapot és hírlevélrendszert alakítanak ki. A szakember fontosnak nevezte a szervezetek vezetőinek képzés ét és a civil szféra megjelenését a médiában is. A civil szervezetek kívánatosnak tartják több jogszabály megváltoztatását: a magyarországi megoldáshoz hasonlóan lehetővé tennék a személyijövedelemadó 1 százalékának felajánlását, illetve azt is, hogy a diákok kötelező gyakorlataikat egyesületeknél, alapítványoknál is teljesíthessék. Az egyesületek, alapítványok alkalmasak lennének bizonyos állami feladatok átvételére, a kisebbségi léttel kapcsolatos tevékenységek mellett például a fogyasztóvédelem, a k örnyezetvédelem vagy a szociális ellátás területén, és a civil szféra az uniós integráció folyamatában is fontos szerepet játszhat. ZÁRÓNYILATKOZAT A vajdasági magyarság mindennapi életének megszervezésében, identitásának megőrzésében és életminőségének javításában az elmúlt két évtizedben kiemelkedő szerepet játszottak a vajdasági magyar civil szervezetek. A