Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u . 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20 410 . 13 termelés, a piac és a tőke piac globalizálódása hatalmas egységekbe tereli a korábbi politikai nemzetállamokat, vége a XIX. század óta uralkodó európai modellnek. A kapitalizmus nem politikai forma, az állam pedig nem több, de nem is kevesebb, mint a polgárok közössége együttélésének, önigazgatásának és gazdasági tevékenységének kerete, amely keret szétfeszíti a politikai nemzetállamokat, ápolandónak és védendőnek meghagyva nekik a kulturális autonómiát, míg a politikai autonómia mind több területét egy nagyobb egység kezébe adja. Európa bármennyire is ezerarcú, azonos kulturálisgazdasági tér, amely csak mint ilyen tudja felvenni a versenyt olyan sűrűsödő erőközpontokkal, mint Kína, India, Oroszország, az Egyesült Államo k, LatinAmerika, vagy amilyen Afrika lehet. Amikor a magyar kormányfő retorikájában oly hevesen védelmezi a szuverenitást az Európai Unióval szemben, nem tesz mást, mint saját hatalma erősítésének érdekében kihasználja, hogy vélt, valós vagy túlgerjeszte tt félelmében a legtöbb polgár készséggel visszamenekülne a szilárdnak hitt, de évszázadokig illúzióként megélt, akár autoriter nemzetállam szuverenitásába, mint előre, a még kiforratlan demokratikus európai szuverenitásba. v v i i s s s s z z a a "Valamit tenni kell" - Interjú Fliegauf Bencével, a Csak a szél rendezőjével Ezüst Rita, az MTI munkatársa írja: (MTIPress) - Legkésőbb azon a februári berlini estén, amikor átvette a Berlinale zsűrijének nagydíját, az Ezüst Medvét, Fliegauf Be nce megnyugodhatott afelől, hogy a nemzetközi szakma és közönség megkerülhetetlen és kiemelkedő alkotásként tekint a Csak a szél című, romagyilkosságokról készült filmjére. A magyarnémetfrancia koprodukcióban forgatott munkát április 5től vetítik a magy ar mozik. Mint a rendező az MTIPressnek elmondta: tervezik, hogy a romatelepeken is bemutatják a filmet, és kíváncsi a fogadtatásra. Szavai szerint a Csak a szél a "gádzsó társadalomnak is készült", a visszajelzések alapján a roma és nem roma értelmiség k örében egyaránt nagy az érdeklődés a film iránt. A Csak a szél a pár évvel ezelőtti romagyilkosságok nyomán született. Fliegauf Bence, akinek korábban már olyan hazai és nemzetközi fesztiváldíjas filmjeit láthatta a közönség, mint a Rengeteg, a Deale r vagy a Tejút, maga írta a produkció forgatókönyvét, tervezte a film látványvilágát, és részt vett a zenei aláfestés megalkotásában is. A mű nem dokumentumdráma, nem a megtörtént gyilkosságok felidézésére vállalkozott: az alkotó a tragikus események alapj án a kiszolgáltatottságról, a kirekesztettségről és a fenyegetettségről készített játékfilmet egy roma család egyetlen napját ábrázolva. A magyar premier alkalmából kérdeztük a rendezőt a Csak a szél születéséről. - A Csak a szél előtt a Womb - Méh komo ly nemzetközi produkcióként készült, nemzetközi sztárokkal. A szerelemről szóló, filozofikus munka után jókora ugrásnak tűnik a magyarországi romagyilkosságokról szóló alkotás. Miért éppen ezt a témát választotta következő filmjéhez? - Mindig is izgatott , hogy jó lenne valamilyen módon reflektálni a társadalmi kérdésekre. Az eset felkavart, ahogy gondolom minden jó érzésű embert, és úgy éreztem, hogy tennem kell valamit. Mivel rendező vagyok, elég egyértelmű volt, hogyan szólaljak meg. - A Csak a szél k onkrét események nyomán született, még ha nem is követi a cigánygyilkosságok "nyomozati anyagát". Mégis, mennyiben tekinti egyetemesnek a témát? - A film azon kívül, hogy emléket állít a támadássorozatban elhunytaknak, egy, ha úgy tetszik, egyetemes témá t vizsgál. A kirekesztés, az idegengyűlölet gyökerei a történelem előtti időkbe nyúlnak vissza. Az evolúciós pszichológia sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ősidők óta természetes, hogy kritikusabbak vagyunk azokkal, akik nem abba a társadalmietnikai cs oportba tartoznak, mint mi. Ez annak ellenére így van, hogy a globalizációnak azon a szintjén, amelyen élünk, már sokkal kifizetődőbb, ha a különböző etnikumok toleránsak egymással. A társadalmi lény sokkal gyorsabban reagál a környezetre, mint a biológiai . Én a rasszizmust ebből a belső disszonanciából eredeztetem. - Előítéletekkel megy szembe és tabukkal számol le a film. Mennyire fakad az Ön természetéből ez a konfrontálódás, a felelősség vállalása? - Nagyon szeretném, ha kevesebbet konfrontálódnék. Ezen sokat dolgozom. Az ilyen attitűd persze nagyon destruktív is tud lenni. Próbálom jó ügy érdekében mozgósítani ezeket az energiákat. A felelősséget csak annyiból éreztem, hogy megszólaljak. Hogy tegyek valamit. Néha nincs más út.
