Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ ad min@cecid.net 201 20407 . 11 folyamatos jelen lévő liberális szellem elleni vádemeléssel kezdeni, nem hirtele n jött indulatból fakadó köznapi magyar zsidózás, MIÉPes rutin vagy csupán a Jobbik szokásos antiszemita kirohanásainak egyike. Sokkal fontosabb dolognak lehettünk tanúi …” György Péter (Nsz) Profi amatőrök – amatőr profik 6. – Szociológiai csapdák és az SZDSZ – Magyar Bálint és Pető Iván , az SZDSZ két alapítója, majd elnöke, Kozák Márton szerkesztői közreműködésével, könyvet írt a liberális pártról. Elmondják, hogy az i ndulás személyi és társadalmi bázisa szerintük miként jelölte ki a párt mozgásterét, miért vezetett feloldhatatlan belső ellentmondásokhoz, s hogyan határozta meg az ellenzéki mozgalomként kezdődő s töb b mint 20 évig tartó történetet – ? ? A A s s o o r r o o z z a a t t t t ö ö b b b b i i r r é é s s z z e e (Nsz) A szélsőjobb feltépi a magyar Dreyfusügy sebeit – Jobbikos zsidózásról (a tiszaeszlári vérvád felelevenítés éről) cikkezik a ? ? Le Monde. A francia napilap szerint példátlan, hogy egy ilyen felszólalás elhangozhatott " egy európai uniós ország parlamentjében ". A magyar szélsőjobboldal feltépi a magyar Dreyfusügy sebeit címmel közölt tudósítást a Le Monde Baráth Zs oltnak , a Jobbik képviselőjének a tiszaeszlári vérvádat felemlegető parlamenti beszédéről (erről szóló cikkünket lásd: itt). A mértékadó francia liberális lap példátlannak nevezte, hogy egy ilyen felszólalás elhangozhatott " egy európai uniós ország parlame ntjében ". Az újság szerint a felszólalás arra világít rá, hogy Magyarországon " mennyire kitolódtak a megengedett beszédmód határai ". Idézte a lap Fónagy János államtitkárt, aki szerint a Jobbik évszázados sebeket tép fel, s azt is megemlítette, hogyan reag ált a kormánytag néhány hónapja egy másik jobbikos képviselő, Novák Előd megjegyzésére, aki azt kifogásolta, hogy számarányukhoz képest túl sok zsidó hitközség kaphatja meg az egyházi státuszt (Nszv) Kövér, kereszt, út – „ Kövér László , hírek szerint az egyik köztársasági elnökjelöltje Orbán Viktornak , azt nyilatkozza, hogy a Marsról mégsem lehet hozni elnököt. És azt is mondja: a döntésben nem kell befolyásolnia bennünket az ellenzékn ek, megvan a magunk értékrendje. Jó, hogy most ezeket megtudom Kövértől , eddig bíztam egy Marslakóban, meg abban is, hogy komolyan kell venni a Fidesz által összehívott ötpárti egyeztető fórumot. De most már látom a súlyos tévedéseimet és azt is, hogy - N agypéntekhez illőn - folytatódni fog a szenvedéstörténet (Passio)… ” Németh Péter (Nszv) Kárpáti Igaz Szó interjúja Szávay Istvánnal – „ Mi nem a színeket, hanem az ügyet nézzük ” Ezzel a címmel közölt interjút Szávay Istvánnal , a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnökével a ? ? Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű napilapjának csütörtöki száma – „… Magyarország soha nem mondhat le az elcsatolt területeken élő honfitársairól. Tudomásul kell venni, hogy jelenleg is minden negyedik magyar gyermek az anyaország határain kívül születik. A Jobbik nemzetpolitikájának középontjában a megmaradás támogatása áll. Úgy látjuk, hogy az anyaország politikájának arra kell irá nyulnia, hogy elősegítse a magyarság szülőföldjén való megmaradását, boldogulását, s megpróbáljon hozzájárulni a közösség számbeli gyarapodásához. Jelenleg ez a legfontosabb teendő …” (Barikád) Kettévált középosztály – Kentaurbeszéd – „ Soha még nem hangoztatták annyira a magyar kisebbségi összefogást, mint manapság, amikor a nemzeti egység kötelező politikai jelszó lett, de soha még nem volt megosztottabb a kisebbségi közösség, mint az utóbbi években. A rendszerváltások kezdetén létrejött egységes érdekvédelmi szervezetek felbomlottak, pártokká aprózódtak. Honnan ez az ellentmondás a politikai retorika és a valóság között? A Délvidéken a kilencvenes évek elején az egységes VMDK öt pár ttá osztódott. Ennek minden bizonnyal több oka volt. Az egyik kétségtelenül az, hogy a kisebbségi közösség nem olyan homogén, mint ahogy látni szeretnénk, tehát kisebbségben léteznek valós különbségek. Az is nyilvánvaló, hogy az
