Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-02
K ISE BBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20302 . 26 komoly engedménynek tekinthető az is, hogy tavaly végül is letartóztatták a jugoszláviai háború két háborús bűnösét, Goran Hadzsicot és Ratko Mladicot. Román panasz, szerb válasz, vlach vélemény A román szerint a szerb illetékese k igyekeznek mesterségesen különbséget tenni románok és vlachok között. A Szerbia által hivatalosan románnak elismert, mintegy 31 ezres népcsoport az ország északkeleti felében, a Bánságban él, az általa vlachoknak tekintett, 64 ezer főre becsült közösség pedig Szerbia keleti tartományában telepedett le. Belgrád nézetének megfelelően a románok Romániát, a vlachok viszont Szerbiát tekintik anyaországuknak. Románia szerint viszont utóbbiak úgyszintén románok, és ennek elismerését is kéri déli szomszédjától. A román kisebbség jogainak tiszteletben tartását a két állam protokollumban rögzítette, amelynek legfőbb kitétele szavatolja azt, hogy a szerb állam „nem avatkozik be a románok ama jogának gyakorlásába, hogy meghatározzák saját indetitásukat”. Borisz Tad ic szerb elnök az európai normákkal szembenállónak tekinti Bukarest elvárásait, amelyeket így semmiképpen sem fogadhat el. Álláspontjában megerősíti a szerbiai Vlach Kisebbség Országos Tanácsának elnöke, Radisa Dragojevic, aki figyelmeztette Romániát, ebbe n a kérdésben nem adhat ultimátumot Szerbiának. „Nekünk, vlachoknak, semmilyen alapunk nincs arra, hogy Romániához forduljunk támogatásért, és Romániának sincs alapja bármilyen kérést is megfogalmazni nevünkben” – jelentette ki. Szerinte a vihart csupán a vlachok egy kis, magát románnak tartó, elégedetlen csoportja indította el. Az „elégedetlenkedők” válaszukban viszont kifejtették, Dragojevic nem tartozik a vlach közösséghez, egy szerb hatóságok által ellenőrzött testületet vezet és legfeljebb politikai a lakulatát, a kormányon lévő Szocialista Pártot képviselheti. Drajoevici egyébként miután érvénytelenített egy rendelkezést, amely a Timok völgyében élő vlachromán közösség anyanyelveként a románt határozta meg, a vlach nyelvet jelölte meg hivatalos nyelvk ént. Bukarest szerint az általa vezetett testület mesterségesen létrehozott entitás, amelyet Belgrád finanszíroz évi többtízezer euróval – hivatalosan e kisebbség sajátos kultúrájának és hagyományainak megőrzése céljából. A tanácsot 2010 óta a kormánykoalí ciót alkotó Demokrata Párt és Szocialista Párt tagjai vezetik, legtöbb tagja szerb nemzetiségű, így semmi köze nincs a vlachromán közösséghez. A román hatóságok azt is többször felpanaszolták Belgrádnál, hogy akadályozza a román ortodox egyház tevékenysé gét, nem teszi lehetővé a román nyelv oktatásának bevezetését azokban a helységekben, ahol a közösség többségben van. Hivatalos román kimutatás szerint a Timokvölgyében több, mint 300 ezer román él, a térségben 154 tisztán román lakossággal és 48 vegyes l akossággal rendelkező település létezik. A vlachokról Vlachoknak azokat a latin eredetű nyelvet beszélő csoportokat szokás nevezni, amelyek a Dunától délre élnek. A helyzetük manapság eléggé sajátságos: a Balkán területén elszórtan élnek csoportjaik, a Szerb érchegységtől Macedónián keresztül Epiroszig. Jelentős részük már kétnyelvű; a román állam, jóllehet most harcol jogaikért, korábban csak vonakodva ismerte el őket saját kisebbségnek. Ennek valószínű oka az, hogy a vlachok nem igazán férnek bele a Ro mániában hivatalos kereteibe. A vlach kisebbség anyanyelvhasználati országaikban, amelyekben élnek, jellemzően nem ismerik el, az anyaország pedig nem igazán nyújt nekik támogatást. A vlachok önálló története a kora középkorban kezdődik és a román feje delemségek megalakulása után vált el a románok történetétől. Miközben a Dunától északra létrejöttek a román államok, a Dunától délre élő vlachok szerb, majd oszmán fennhatóság alá kerültek. A vlachok önszerveződését nem segítette, hogy az általuk lakott te rület nem alkotott nagyobb földrajzi egységet, és nem volt se önálló egyházszervezetük, se önálló államuk. v v i i s s s s z z a a
