Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ ad min@cecid.net 201 20301 . 26 Azonban nem minden párttársa gondolja így: Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szocialista elnöke szerint Románia támogatja ugyan Szerbia uniós csatlakozását, ám a csatlakozás érdekében Belgrádnak ti szteletben kell tartania a kisebbségi jogokat. Rámutatott: a szerbiai románok jogairól szóló vita húsz éve húzódik a két ország között, eredménytelenül. Szerbiai vlachok szerint nem éri jogtiprás őket Nem éri jogtiprás a szerbiai vlach nemzeti közösséget – erről biztosította Radisa Dragojevic, a (szerbiai vlachok kulturális autonómiáját képviselő) Vlach Nemzeti Tanács elnöke (VNT) az újvidéki Magyar Szó című napilapot. A Magyar Szó szerdán honlapján idézte Dragojevicet, aki szerint Románia vádja alaptalan . A Vlach Nemzeti Tanács (VNT) nevében senki sem kereste fel a román szerveket, hogy jogtiprás történne, és senki sem támaszthat a nevünkben feltételeket, ultimátumokat, mint azt Románia tette Szerbiával – mondta Dragojevic. Szerbiában két közelálló nemzet i közösség van, a vlach és a román. Mindkét nemzeti közösségnek saját nemzeti tanácsa van, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig a vlachok Szerbiát. Ezért Romániának nem áll jogában, hogy a nevünkben bárkitől valamit is ké rhessen – hangoztatta. Dragojevic megjegyezte, bár vannak olyan nyílt kérdések, amelyeket jelenleg a közösségen belül megvitatnak, ez közösségen belüli probléma és senki sem erőltette rájuk. A VNT például a minap alkotta meg a vlach ábécét, s készülőfélben van egy vlach értelmező szótár is. A VNT vezetője szerint azok, akik Romániában panaszkodnak, tagjai voltak az előző összetételű nemzeti tanácsnak, és a mandátumuk alatt semmit sem tettek ez ügyben. Hozzátette: az ő anyanyelvük a vlach, és aki románnak ak arta vallani magát a népszámláláson, szabadon megtehette. A 2002es népszámlás szerint Szerbiában 40 054 polgár vallotta magát vlachnak, a tavalyi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ma 50 százalékkal többen, megközelítőleg 64 ezer szerbiai polgár v an. Míg a vlachok többsége KeletSzerbiában él, a románok legnagyobb része a Vajdaságban, a Bánátban – magyarázta Dragojevic. Szerző(k): Balogh Levente v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Kri sztina 1 a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - EH = Esti Hírlap - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - MR = Magyar Rádió - NYEST= Nyelv és Tudomány - ÚMSZ = Új Magyar Szó - ÚMKÚ = Új Magyar Képes Újság (Eszék) - KISZo = Kárpáti Igaz Szó - SZFÚ = Szatmári Friss Újság SZÚonline= Szabad Újság Online - SZMH = Szatmári Magyar Hírlap A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó Románia Bihari Napló , Erdon.ro , Erdély.ma , Hargita Népe , Háromszék , Krónika , Új Magyar Szó , Nyugati Jelen , Szabadság , Transindex , Reggeli Újság , Manna.ro , Erdélyi Napló , Erdélyi Riport , Központ.ro , Szatmári Friss Újság , Szatmári Magyar Hírlap Szlovákia Új Szó , Felvidék.ma , Szabad Újság , Szabad Újság Online , Bumm.sk , Paraméter.sk , Komáromi Lapok , Hírek.sk Szerbia Magyar Szó , Hét Nap , Pannon RTV , Vajdaság.ma Horvátország Új Magyar Képes Újság , Magyar Egyesületek Szövetsége Szlovénia Népújság (Lendva) , Muravidéki Mag yar Rádió Ukrajna Kárpáti Igaz Szó , Kárpátalja , KárpátInfo , Beregi Hírlap , Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség - Hírek , Kárpátalja.ma Ausztria Bécsi Napló
