Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20303 . 18 kiemelten a magyarok és a románok – jogainak biztosítása mellett, és jelezte a sz erb hatóságoknak, hogy ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezése nélkül Szerbia EUintegrációs törekvései nem lesznek sikeresek. Szerintük ezt az álláspontot erősítette meg a román külügy mostani fellépése, bizonyítva azt, hogy a nemzeti kisebbségek ügyébe n áttörést csak akkor lehet elérni, ha az anyaország tudatos nemzetpolitikát folytat, és a megfelelő pillanatban okosan él érdekérvényesítő eszközeivel. v v i i s s s s z z a a Orbáninterjú a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban Be rlin, 2012. március 4., vasárnap (MTI) - "Van egy rejtett Európa" címmel interjút közölt Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap. A lap a címoldalon "Megsértették Magyarország méltóságát" címmel foglalta össze Orbán interjúját, amelyből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök "tiltakozik az országa fölötti gyámkodás ellen". Az interjúban a kormányfő kifejtette: az az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy rés ze elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette. A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják "szellemi identitásukat", vallásukat, kultúrájukat, "mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra v ilága". A politikai korrektség fenntartása érdekében "egyáltalán nem is beszélünk már azokról a dolgokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározó civilizáció maradjunk". Ugyanakkor létezik "egy rejtett Európa" is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy "ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen" - mondta Orbán. Hozzátette: van egy értelmezése az "európai történelemnek, az európai jövőnek", amely szerint a vallásos ságból a szekularizációba, a hagyományos családmodelltől a sokféle családmodell felé és a nemzetállamoktól az internacionalizmus irányába halad a fejlődés, de amire ő gondol, az más irányba tart, a vita pedig arról szól, hogy melyik az előremutató és melyi k a maradi álláspont. Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: "karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget". Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás, és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat. Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EUban, most azonban "egyesek azt állítják, ho gy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősségge l az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái" - mondta. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010ben a bal oldal összeomlott és a liberálisok kiestek a parlamentből. "Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről p róbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal. De a ne mzetközi jobboldal, amely néha kétségtelenül igen kényelmetlenül érzi magát, a védelmébe vesz minket" - mondta. Arra felvetésre reagálva, miszerint a 2010es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest "sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna". Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban "klubrendezvények" a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: "nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat". A jobb- és baloldal közti küzdelem társadalmi okairól szólva kifejtette: a nagytőke egy "igen kíméletlen része" megszállta a pártok egy részét, mindenekelőtt a szocialista pártot. Így szövetség jött létre a nagytőke és a legszegényebbek között, és kialakult egy hatalmas tömeg, amelyet az állam tartott el. Ez a foly amat a középosztálytól elszívta az erőt és elvette a teret, és az ország eladósodásához vezetett, aki pedig eladósodott, az nem szabad. "Ebben az értelemben a magyarok nem szabadok és Magyarország nem szabad ország" - jelentette ki.
