Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március - Civitas Europica Centralis
2012-03-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20314 . 18 Budapest, 2012. március 14., szerda (MTI) - Eddig 230 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és mintegy 130 ezren t ették le az állampolgársági esküt - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI kérdésére. A nemzeti ünnep alkalmából idén is több önkormányzatnál és a kiemelt külképviseleteken tartanak eskütételt. Az államtitkárság Wetzel Tamás egyszerűsített hono sításért felelős miniszteri biztos adatai alapján azt a tájékoztatást adta, hogy eddig 230 ezer honosítási kérelem és mintegy 110 ezer névmódosítási kérelem érkezett. A legtöbb kérelmet Erdélyből adták be, a legidősebb igénylők 104 évesek, az egyik férfi New Yorkból, a másik Máramarosszigetről kérelmezte a magyar állampolgárságot. A legfiatalabb egy 2 hetes csecsemő, akinek kérték az állampolgárságot. Az idén már adtak be kérelmet AbuDzabiban, Katarban, Chisinauban, Podgoricában, Pretoriában és Sanghajba n is. Több mint 130 ezren a külhoni magyarok közül immár magyar állampolgárnak tudhatják magukat, a kérelmezők közül ennyien már letették az esküt. A tavalyi évhez hasonlóan idén is nagyon sok önkormányzatnál és a kiemelt külképviseleteken - Csíksz eredán, Kolozsváron, Szabadkán - lesznek eskütételek. A kormánytagok közül Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes Isztambulban, Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkár vancouveri eskütételen vesz részt. Egys zerűsített honosítási kérelmeket 2011. január 3tól lehet benyújtani. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélh etés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. v v i i s s s s z z a a Történelem Népszabadság 20120314 Ennek nem kellett volna megtörténnie. 2010 nyarán Európa bizalommal tekintett Orbán Viktorra. Befolyásos barátai voltak, a kik örültek választási sikerének, és a kétharmados többségben is inkább láttak lehetőséget, mint veszélyforrást. A kontinensen határozott fölénybe kerültek a konzervatív erők, a baloldal nem nagyon talált választ a gazdasági válság - tágabb értelemben a gl obalizáció - által felvetett problémákra. Minden amellett szólt, hogy a magyar kormány uniós támogatással meg tudja valósítani terveit. Azután kiderült, hogy nincsenek tervek, ami van, az a gazdaságban a puszta rögtönzés. A kiadások féken tartása helyett következett az egykulcsos adó és a miatta kieső 500 milliárd pótlására az új bevételi források erőszakos bevonása. Ágazati adók, a nemzetközi cégeket egyoldalúan sújtó intézkedések, a magánnyugdíjalapok államosítása, nyakon öntve a demokrácia játékszabály ainak felrúgásával, a médiatörvénnyel, a független intézmények felszámolásával, a jobboldali hatalom egy kézben koncentrálására és a végtelenségig való biztosítására irányuló új alkotmánnyal. Amikor a Nyugat előbb tapintatosan, majd egyre erősebb hangon f igyelmeztetett arra, hogy ez együtt így rossz irányba mutat, akkor Angela Merkeltől Hillary Clintonig, José Manuel Barrosótól Daniel CohnBenditig mindenki alaposan megkapta a magáét. A folyvást a nemzeti érdekekre hivatkozó kormányzatnak sikerült elérnie, hogy az Európai Bizottság ne csak kezdeményezze a nekünk járó pénz felfüggesztését, de végül egyenesen ragaszkodjon Orbán példás megbüntetéséhez. Olyan szankcióhoz, amelyre az unió történetében még nem volt példa. Már van. Történelmet írtunk. Európában il yen böszmeséget még ország nem csinált. (A szerk.) v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Krisztina
