Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10 .. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20204 . 24 Az idén az NGM felügyelete alá tartozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás kiemelt eleme a Kárpátmedencei Üzletfejlesztési Irodahálózat létrehozása, amely Romániában, Ukrajnában, Horvátországban, Szerbi ában, és Szlovákiában segíti a magyar cégek terjeszkedését üzletfejlesztési szolgáltatásokkal, illetve szakmai rendezvények szervezésével. 2012ben kilenc irodát terveznek megnyitni, ebből hármat Erdélyben – tájékoztatott a BKIK. Kiss Ervin megbízatása ké t évre szól, elsődleges feladata a HITA és az MKIK között létrejött megállapodás mielőbbi gyakorlati megvalósítása, továbbá, a kereskedelem és befektetés ösztönzési tevékenység összehangolása a Kárpátmedencében. A „KÁRPÁTIA" MagyarRomán Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) 2006. március 10én alakult Kolozsváron a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. A vegyes kamara általános célja a Magyarország és Románia közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek előm ozdítása. v v i i s s s s z z a a Vegyes eredmények az erdélyi magyarság szempontjából MTI/Erdély.ma 20120204 A Székelyföldön és a Partium északi részén viszonylag kedvezőek magyar szempontból a 2011es romániai népszámlálás most nyilvá nosságra hozott adatai, Közép- és DélErdélyben ugyanakkor kedvezőtlenek – mondta Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára az MTInek. Összehasonlítva a 2002es népszámlálási adatokat a 2011es eredményekkel, Hargita és Kovászna megyében a magyarok számaránya stabil, miközben a románok száma jelentősen csökkent, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma enyhén nőtt – mondta el Kapitány Balázs. Az ÉszakPartiumban Bihar, Szatmár és Szi lágy megyékről is elmondható, hogy „nincs gond" a romániai magyarság szempontjából. Összességében a magyarság aránya minimálisan csökkent ebben a régióban, miközben a románságé jelentős csökkenést mutat, a cigányoké pedig jelentősen nőtt. A székelyföldi m egyékben a cigányok többsége nemcsak magyar anyanyelvűnek, hanem magyar nemzetiségűnek is vallotta magát, míg az ÉszakPartiumban a magyar nyelvű cigányság nagyrészt magyar anyanyelvűnek, de cigány nemzetiségűnek tartja magát a népszámlálási adatok szerint – tette hozzá a demográfus, emlékeztetve arra, hogy ebben a két régióban él az erdélyi magyarok nagyjából fele. Egészen más képet mutat Közép- és DélErdély, ahol kedvezőtlenek vagy nagyon kedvezőtlenek az adatok. KözépErdélyben, Maros, Kolozs és Fehér megye többségében románok lakta városaiban, településein általában gyors az asszimiláció. Ez tapasztalható Kolozsváron is, annak ellenére, hogy a város magyar kulturális és oktatási központnak számít. DélErdélyben még rosszabb a helyzet. Ott a városokba n a két népszámlálás között eltelt kilenc év alatt jelentős mértékben, 3035 százalékkal is csökkent a magyarok száma. Kapitány Balázs felhívta a figyelmet arra: egész DélErdélyre jellemző, hogy magyar szempontból „nincs utánpótlás" a vegyes, magyarromán házasságok nagy aránya miatt. Emellett az elvándorlás is jelentős ebből a régióból. Romániában 194 ezerrel csökkent a 2002es népszámláláshoz képes a magyarok száma. Míg 2002ben 1 millió 432 ezer, 2011ben 1 millió 238 ezer magyar élt Romániában a román országos statisztikai intézet csütörtökön közzétett adatai szerint. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002es 6,6 százalékhoz viszonyítva. v v i i s s s s z z a a