Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20227 . 11 A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának képviseletében felszólaló Szili Katalin elmondta: az egységes nemzetstraté gia megszületéséhez vezető fontos lépés volt a MÁÉRT által elfogadott nemzetstratégiai keret. Magyarország pozsonyi nagykövete, Balogh Csaba előadása során rámutatott, hogy szemléletváltásra van szükség a kisebbségi helyzet megítélésében. Kijelentette: "Ideje lenne, hogy kisebbség helyett úgy gondoljunk magunkra, mint a Kárpátmedencei többségre." v v i i s s s s z z a a Reméljük a két ország politikusai is képesek lesznek lezárni a múltat – Interjú Bumm.sk 2012. 02. 26 65 évvel ezelőtt, 1947. február 27én kezdődött meg a szlovákmagyar lakosságcsere, egy 1946. februárjában aláírt egyezmény alapján. Előzményeiről, mértékéről és hatásairól Szarka László történészt kérdeztük. Mi vezetett ahhoz, hogy a magyar fél aláírta a lakosság cserét, hiszen a háború után a magyar politika még a határrevízióban is gondolkodott? A Horthyféle sikertelen kiugrási kísérlet, a nyilas korszak ámokfutása után Magyarország számára minimálisra szűkült a világháború utáni mozgástér. Az 1945. január 20i moszkvai fegyverszüneti egyezményben a győztes nagyhatalmak – a szovjetek, britek és amerikaiak – képviselőivel szemben a magyar diplomáciai megpróbálta menteni a menthetőt. Az egyezmény második pontjában azonban Magyarországnak le kellett mondania minden revíziós területi nyereségéről. „Magyarország kötelezi magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeiről visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31én fennállott határai mögé...“ Ezzel együtt a nyugati nagyhatalmak 1945 augusztusában Potsdamban nem támogatták a csehszlovákiai magyaroknak a németekével azonos egyoldalú kitoloncolását, és kezdettől fogva a két állam közti megállapodást szorgalmazták. A magyar kormányt a csehszlovákia i magyarok csehországi deportálásának 1945. decemberi első szakasza, valamint a szlovákiai magyarok egyre tömegesebb menekülthullámai kényszerítették a Prágával való kényszerű megegyezésre. Hatvanöt évvel ezelőtt a lakosságcsereegyezménnyel a budapesti k ormánynak sikerült olyan diplomáciai és ellenőrzési rendszert kialakítania, amely az egyoldalú csehszlovák lépéseket lefékezte. Megakadályozta, hogy a szlovákiai magyarok ezreit minősítsék háborús bűnössé és ily módon kvótán felül sorolják be őket a kitele pítendők listájára. A pozsonyi magyar Megbízotti Hivatal és Áttelepítési Kirendeltség, illetve a gyakran ülésező kormányközi vegyes bizottság révén másfél évig, 1947 áprilisáig halogatni, majd pedig folyamatosan ellenőrizni lehetett a lakosságcserét. Ráadá sul telepítések lebonyolítását a helyszíneken ellenőrző magyar hivatali jelenléttel érvényt lehetetett szerezni az egyezmény magyar szempontból előnyös vagyoni, családjogi, egészségügyi és más rendelkezéseinek. Erről jó képet adnak Skultéty Csaba 1947. áprilisi hivatali feljegyzései, jelentései a lévai járásból . Mit lehet tudni a napokban a pontos számokról? Mennyi szlovák és magyar embert érintett a lakosságcsere? A korabeli magyar és a csehszlovák statisztikák különböznek egymástól. Az 1948. decemberi csehszlovák kimutatás szerint az áttelepülésre jelentkezett szlovákok száma 95 421 fő volt, s összesen 73 273 fő települt át. (Magyar kimutatás szerint számuk 71 215 fő volt.) Közülük a lakosságcsere 1947. áprilisi megkezdése előtt 9 449 fő, az 19471948. évi csere keretében 37 961 fő, egyirányú transzporttal pedig 21 149 fő érkezett Csehszlovákiába. A többiek a csere befejezése után, vagy más szervezett formában települtek át. A csehszlovák hatóságok a szlovákiai magyarok közül az egyezmény V. cikkelye alapján 105 047 személyt, a VIII. cikkely szerint pedig 65 200 személyt, összesen tehát több, mint 170 ezer főt jelöltek ki magyarországi áttelepítésre. Listájuk községek szerint megtekinthető Popély Árpád feldolgozásában a Fórum Intézet honlapján , a Szlovákiai Magyar Ad atbankban. A lakosságcsereegyezmény alapján összesen 89 660 magyart számoltak be a kvótába. Közülük 45 475 főt az V. cikkely szerint, 2 905 háborús bűnöst. A többiek vagy a háború befejezése előtt, vagy az egyezmény előtti hónapokban, vagy a lakosságcsere lezárása után menekültek, települtek át Magyarországra. A végső számok alapján több magyar lett telepítve mint szlovák. Hova kerültek ezek az emberek? A lakosságcserekeretbe mint látjuk, sok mindenkit beszámoltak. A szlovákiai magyarok közé nem mindig számolják be például azt a 30 ezer „anyaországi” magyart, akik a bécsi döntés után kerültek ide tanítóként,
