Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C entralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20224 . 20 benne van az eddigi erőfeszítések értékelése és a biztosok reménye egy fenntartható magyar költségvetés kialakíthatóságában, bizalom az erre irányuló nyilatkozatok felé" - fogalmazott. A határozat időzítését illetően úgy értékelte: "I lyen javaslatra, támogatások megvonására semmilyen időpont sem szerencsés. De az uniós eljárási szabályoknak megfelelően a döntést meg kellett hozni. Ennek tudatában arra kellett koncentrálni, hogy a lehető legméltányosabb döntés szülessen, és én ezt szorg almaztam is." Mivel Magyarország egészen 2012 decemberéig korrigálhat, a mostani döntés mintegy tíz hónapot hagy a szükséges kiigazítások megtételére - hangoztatta Andor László. "Így tehát elenyésző a valószínűsége annak, hogy a kohéziós forrásokból a kár csak egy euró is elvesszen a mostani döntés miatt" - fűzte hozzá. Elmondta azt is: a nemzetközi gazdasági válság során az Európai Bizottságot sok támadás érte többek között a tagállamok pénzügyminisztereitől azért, mert nem lépett fel határozottan a túlzott költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamok ellen. "A mostani javaslat azt jelenti, hogy a bizottság él törvényes eszközével és feladatával, s ez remélhetőleg fontos jelzés a többi tagállamnak is költségvetése rendbetételére" - hangsúlyozta. "De - mutatott rá - senki sem akar Magyarországgal példát statuálni!" Kétségtelennek mondta, hogy "a gazdaságpolitikák összehangolását célzó hatos jogszabálycsomag - amelynek kidolgozása a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb szakmai sikere volt - bizo nyos szempontból új helyzetet teremtett. Legalábbis annyiban, hogy a válságból való mielőbbi kilábalás érdekében a tagállamok szigorúbb költségvetési politika folytatására és a makrogazdasági egyensúlytalanság elkerülésére vállaltak kötelezettséget. Ellenk ező esetben pénzügyi szankciókkal kell szembesülniük." Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországgal együtt négy másik tagállam is a látókörbe került. Novemberben az uniós pénzügyi biztos, Olli Rehn levelében sürgette Belgium, Ciprus, Lengyelország és Má lta kormányait is arra, hogy tegyék rendbe a költségvetést. A bizottság mindazonáltal januári vizsgálatában úgy értékelte, hogy az említett tagállamok megfelelő lépéseket tettek a túlzott hiány orvoslására, ezért ezeknek az országoknak egyelőre nem kell sz embenézniük jogi következményekkel. Arra a kérdésre, meg lehete mondani, hogy pontosan mikorra és mit kell tennie a kormánynak, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások tényleges felfüggesztését, úgy válaszolt: "Igen, erről a jövő hónapban - a már le zajlott tárgyalásokat is tekintetbe véve - a bizottság részletes javaslatot fog küldeni a magyar kormánynak. Ezt követően Magyarországnak hat hónap áll rendelkezésére a túlzott költségvetési hiányt rendező intézkedések meghozatalára." v v i i s s s s z z a a Az EMNP szerint nem vesznek el a romániai magyarság által már megszerzett nyelvi jogok Bukarest, 2012. február 23., csütörtök (MTI) - Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint nem vesznek el a romániai magyar közösségek által már kiví vott nyelvi, kisebbségi jogok azokon a településeken, ahol a romániai magyarság számaránya a tavalyi népszámlálás szerint 20 százalék alá csökken. A romániai magyar párt csütörtökön kiadott közleménye a Romániában 2001ben hatályba lépett 215ös számú helyi közigazgatási törvényt idézi, amelynek 19. cikkelye kimondja, hogy azokban a területiközigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közi ntézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát a velük fenntartott kapcsolatokban. A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a jogszabály 131. cikkelyében viszont azt is kimondja, hogy a nyelvi jogok döntő többsége akkor is érvényben marad, ha különféle okokból a törvény hatályba lépését követően az egyes nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számaránya 20 százalék alá csökken. Az EMNP szerint ez a jogszabály 2001ben lépett ha tályba, így lényegében sem a tavalyi, sem a 2002es népszámlálás adatai nem mérvadóak, hanem az 1992es népszámlálási adatokat kell figyelembe venni. A párt a nyelvijogok.ro honlap korábban kiadott közleményére reagált, amelyben kifejtették, hogy négy vagy öt erdélyi kisvárosban és csaknem tucatnyi községben összesen 1020 ezer erdélyi magyar veszíti el nyelvi, kisebbségi jogait, ha az októberben megtartott romániai népszámlálás eddigi részleges eredményei megfelelnek a későbbi végleges adatoknak. v v i i s s s s z z a a
