Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 B udapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20221 . 21 egy 2012re szóló megállapodást, amely két csapást jelöl meg: az életszínvonal, a bérek valamilyen mértékű növekedését, másrészt pedig a kisebbségi, a kollek tív jogok kérdésével foglalkozunk. Nyilván volt, és van vita közöttünk, de ettől szép egy politikai szervezet. Nálunk nincs, és nem is szeretnék megteremteni olyasmit, mint alakulófélben lévő pártoknál, ahol egy golyóstollban benne van az igazság, és csak az a kérdés, ki írja ki belőle. A parlamenti frakciónkban nagyon kemény vita folyt, hogy milyen körülmények között menjünk tovább, az RMDSZ vezetőségében pedig arról, hogy tovább menjünke. Sem Markó Béla, sem én, sem Borbély László nem kívántunk a kormán yban maradni, a frakciónak és az állandó tanácsnak a döntése tartott bennünket ott. Nem ragadtunk a miniszteri bársonyszékhez, de a kollégáknak az volt a véleménye, hogy a kormányszerep folytatása esetén a vezetőségnek kell a kabinetben maradnia. A sajtóba n a kollégák elmondják a véleményüket, de amikor egy döntést meghozunk, és egy vitát lezárunk, attól kezdődően senki nem „farag félre”. – Korábban a technokrata kormányfő gondolata sem volt az RMDSZ ínyére. Mivel győzte meg Önöket MihaiRăzvan Ungureanu? – Én Ungureanut pillanatig sem tartom technokratának. Technokrata kormányfő az, aki a gazdasági, banki szférából, egy multinacionális vállalattól vagy a nemzeti banktól érkezik, de a politikához nincs köze. MihaiRăzvan Ungureanu 1998ban Andrei Pleşu mel lett nem technokrataként lett államtitkár, liberális politikusként vált belőle külügyminiszter. Pártember volt, politikai kötődéseit nem tagadta, és az sem mellékes egy személy profiljának a megítélésében, hogy megint csak politikusként vezette a külügyi h írszerző szolgálatot. A technokrata miniszterelnök és kormány gondolata már tavaly februárban fölmerült, beszélgettünk erről Emil Bockal, de határozottan elutasítottam a technokrata kormányfő és a politikai kormány egyvelegének a gondolatát. – Mi szerepel a hamarosan aláírandó koalíciós megállapodásban az életminőség javítása, illetve a kisebbségi jogok bővítése terén? Szakítópróba lehet például, ha áprilisban nem nőnek a bérek és nyugdíjak? – Nem fogom most rögtönzésképpen tollba mondani, részleteket csa k azután árulok el, hogy megbeszéltük az RMDSZfrakciókban, a szövetség vezetőségében, majd a koalíciós partnerekkel. De pontosan ez a két csapás, és az ennek mentén meghozható kormányzati döntések fognak szerepelni benne: a bér- és nyugdíjemeléstől kezdőd ően az infrastrukturális beruházásokon át a kisebbségi, nyelvi, közösségi jogok érvényesítéséig. Beleértve azt az áldatlan állapotot is, hogy egy törvényes előírást egy egyetem rektora, szenátusa nem alkalmaz. Benne lesz az egész napos magyar nyelvű tévé- és rádióadás kérdése is, amelynek elindításához kormánydöntésre is szükség van. Mi kértük, hogy – akárcsak a költségvetés szövege – a kormányprogram tartalmazza a béremelés lehetőségét, ha a gazdasági körülmények megengedik. Ez akkor lehet szakítópróbája a koalíciónak, ha van forrás erre, és mégsem tesszük meg a lépést. De a görögországi, franciaországi, más EUtagállambeli gondok miatt előállhat olyan helyzet is, hogy komoly problémák lesznek a költségvetés kiadási és bevételi oldalán. Van kéthárom elkép zelésünk arra, hol találunk ehhez forrásokat a költségvetésben. Az áprilist azért mondjuk, mert az első negyedév gazdasági adatai ismeretében látjuk, milyenek a bevételek, március 31. után tudjuk biztosan, lesze lehetőség, és ha igen, akkor milyen mértékű kiigazításokra lehet számítani. – Arról mi a véleménye, hogy magyar ellenzéke, az EMNP és az MPP szerint az RMDSZnek többek között a kormányban maradás feltételei között kellett volna szerepelnie a területi autonómia és az állami magyar egyetem visszaál lítása? – Most olyasmit mondok, amit nyilvánosan még nem mondtam el. Emil Boc lemondása után rögtön volt konzultációm a magyar kormány képviselőivel, ők hívtak fel telefonon. Nevet nem mondok, de nagyon magas rangú, nem mindennapi szereplője a budapesti k ormánynak. Ismeretes, hogy az Orbánkormány milyen koalíciót lát partnerként Romániában, kivel tudnak együttműködni, arra sem kell kitérnem, milyen a viszony a magyar kormányfő és a román államfő között. Sőt azt sem kell ecsetelnem, hogy a román ellenzék n em Boctól akart megszabadulni, hiszen ő legkésőbb novemberben úgy is elment volna, a célpont máshol volt megjelölve. És a magyar kormány ilyen szempontból nagyon tisztességesen járt el, konzultált az RMDSZszel. Meghallgattam és figyelembe vettem, amit el mondtak, és azt is közöltem, hogy döntésünket racionálisan fogjuk meghozni,
