Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-18
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 B udapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20218 . 17 személyesen, hanem az EB) „tisztázta Magyarországgal”, hogy a kormánynak a magyar médiaszabályozás teljes körű felülvizsgálatát kell kérnie az Európa Tanácstól, annak véleményét és ajánlásait figyelembe k ell vennie, és eszerint kell módosítania a médiára vonatkozó jogszabályokat. Kroes alelnök asszony közölte, hogy Navracsics Tibor , az illetékes magyar miniszterelnökhelyettes ezt meg is ígérte a meghallgatás előtti találkozójukon. Navracsics viszont azt m ondta első felszólalásában, hogy a magyar Alkotmánybíróság decemberi határozatát követő jogszabálymódosítások tervezetét fogják véleményezésre elküldeni az Európa Tanácsnak. Ami nem ugyanaz, mint a teljes körű felülvizsgálat kérése és az ajánlások végreha jtása. Kroes ezek után megkérdezte Navracsicstól , hogy kére a magyar kormány teljes körű felülvizsgálatot az Európa Tanácstól, és végrehajtjae a konkrét ajánlásokat. A miniszterelnökhelyettes úr előbb mellébeszélt, majd Kroes ismételt kérésére azt felel te, hogy „természetesen, ha” – ha megfelel a magyar jogrendszernek és a magyar alkotmányosságnak …” ? ? Széky János (Paraméter.sk) H H i i s s t t ó ó r r i i a a A tévútra jutott romániai területrendezés – Mitől sajátos a román területrendezés? Hogyan zajlott le a második szakasza? Hogyan lett a területrendezésből falurombolás? Mennyiben irányult a kisebbségek ellen? (Transindex) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Nem szabad elengedni a Balkán kezét – Óriási lehetőség: így szerezheti vissza tekintélyét az Orbánkormány – „ A Balkán nélkül nincs egységes Európ a. Nem engedheti meg magának az Európai Unió, hogy egy új, a török tagjelölti státuszhoz hasonló helyzet alakuljon ki Európa kellős közepén. Horvátország csatlakozott, ideje felgyorsítani Szerbiával, Macedóniával és Montenegróval is a csatlakozási tárgyalá sokat. Szerbia már ki is jelentette, ha nem tesznek lépéseket uniós részről, akkor Magyarország déli szomszédja Oroszország felé fog fordulni. A nyugatbalkáni térséget nem lehet egységesen kezelni, nem lehet a 2004es kártyát újra kijátszani. A Balkán eze rnyi szállal kötődik Európához, Törökországgal ellentétben történelme, kultúrája, identitástudata egyértelműen azt mutatja, hogy az egységes európai közösség határain belül van a helye. Egyre több szakértő és európai politikus mégis úgy vélekedik a kérdésr ől, hogy Horvátország 2013as csatlakozását követően minimum egy évtizedre le fog állni a bővítés folyamata. A nyugateurópai koncepció, mely a 2007es bővítést elhamarkodottnak tartja és úgy véli, hogy a túlságosan gyors integráció az Európai Uniót gyengí teni fogja, téves. A probléma igazi gyökerét a 90es években kell keresni – a középeurópai államokat a Nyugat mindig is csupán egy vagy két térségként kívánta (és a továbbiakban is kívánja) kezelni. Az Európai Unió lassú, bürokratikus berendezkedése miatt a 90es évek során lelassult Magyarország és Lengyelország integrálódásának folyamata annak érdekében, hogy a többi térségbeli állam fel tudjon zárkózni. Több mint egy évtizedes távlatból ma súlyos hibaként lehet aposztrofálni a 1999es helsinki döntést, amelyben kettéosztották a térség országait és a csatlakozást egészen 2004ig halogatták (a 2007es bővítés ennek a folyamatnak a csúsztatott folytatása volt). A kényszerből mellékvágányra terelt országok közül hazánk szenvedte el a legnagyobb hátrányokat – reálisan nézve Magyarországnak és Lengyelországnak már 2000ben az unió berkein belül kellett volna lennie …” ? ? Milanov Viktor (Kitekintő)
